„Ada (Szerbia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) |
|||
31. sor:
== Nevének eredete ==
Neve a [[Török nyelv|török]] ''ada'' (
== Fekvése ==
52. sor:
A [[19. század]]ban bekövetkezett nagyfokú gazdasági és társadalmi fellendülés során Ada [[1836]]-ban szabad kereskedelmi központ lett és városi címet kapott. Az első iskolát [[1703]]-ban alapította a [[szerb ortodox egyház]], [[1760]]-ban a [[római katolikus egyház]] hozott létre iskolát, majd [[1885]]-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A 19. század második felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az időben indult be a posta- és a távíró-szolgáltatás, [[1889]]-ben [[Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal|megnyílt a vasút]], [[1908]]-ban pedig Ada villanytelepet kapott. Manapság a fejlett [[mezőgazdaság]] mellett – amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társas termelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált.
A [[trianoni békeszerződés]] a [[Délvidék]]kel a [[Jugoszláv Királyság|Szerb–Horvát–Szlovéni Királyság]] hoz csatolta. Magyarország [[Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944|1941–1944 között]] visszaszerezte, majd 1945-ben a [[párizsi békeszerződések]] során [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]] csatolták. 1993 óta Szerbia része,
Ada történelmének részét képezi az úgynevezett ''Nagyfa'', mely Ada rétjében állt egészen 1972. július 17-ig amikor is feltehetően 780 éves korában kidőlt. Részben emberi hanyagság, részben pedig a viharok, a villámcsapások által okozott kártételek miatt pusztult el. A legenda azt tartja, hogy 1456 nyarán, a Szegedről [[Belgrád|Nándorfehérvár]] védelmére induló hadak élén, [[Kapisztrán Szent János|Kapisztrán János]] tábori lelkész, a törökverő [[Hunyadi János]] jobbkeze, ez alatt a fa alatt tartott tábori misét a vitézeknek. A Fekete nyár 31 m magas volt átmérője pedig 3,96 m volt.
| |||