„Lócs” változatai közötti eltérés

Lócs területén ősidők óta élnek emberek. A határában fekvő Nagyhalom nevű magaslaton késő bronzkori halomsír és cseréptöredékek kerültek elő, mely itteni település helyét sejteti. A község neve szláv eredetű, a vadászattal kapcsolatos. A szláv ''lovci'' jelentése vadászok, fogók.

Feltételezhető, hogy itt már a honfoglalás előtt korai szláv település állt, melynek lakói vadászó, halászó szolgálónépek voltak. A honfoglalást követően a magyarokhoz csatlakozott török nyelvű segédnépek szállták meg ezt a vidéket. A települést [[1239]]-ben ''Louch'' alakban említik először. [[1355]]-ben ''Loch'', [[1396]]-ban ''Looch'', [[1483]]-ban ''Loch'' néven szerepel.<ref>{{Csánki}}</ref> Első ismert birtokosa az Osli nemzetség volt. 1239-ben birtokosa Szathmár fia Miklós itteni birtokrészét a templomosokra hagyta, majd a tőlük [[14. század]] elején a johanniták szerezték meg. A faluban jelentős részt birtokoltak a helyi köznemesek is. Közülük 1355-ben többek között a Lócsi nemzetséget említik. 1483-ban [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] felmentette lakóit a vám és a harmincad fizetése alól. A [[15. század]]ban a falu már két részből, Alsó- és Felsőlócsból állt. A két településrészt valószínűleg birtokosaik szerint választották el egymástól. A két falurész a [[18. század]]ig létezett, ezután már újra egységes községként szerepel. A falu a [[16. század]]ban felvette az evangélikus hitet. [[1605]]-ben a [[Bocskai-felkelés]] során császári zsoldosok dúlták fel a falut. [[1631]]-ben a Dukai, a Felsőlócsi Nagy, a Döbrőczy- és a Hetyey-családok voltak a jelentősebb birtokosai.

 

Vályi András szerint ''"LOCS. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sajtoskálhoz nem meszzse, és annak filiája, Soprontól 4 3/8 mértföldnyire, határja sovány, más vagyonnyai is hibásak, szőleje, ’s réttye nints, juhok sok van."''<ref>{{Vályi}}</ref>