„Nemzetiség” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bajor kifli (vitalap | szerkesztései)
Bajor kifli (vitalap | szerkesztései)
17. sor:
A földről (lakóhelyről) való elűzés egyértelműen az állatvilágban szokásos magatartás, az emberi civilizáció vége. (Azon egyszerű oknál fogva, hogy a mai értelemben vett ''polgári'' civilizáció és életmód a letelepedéssel, a helyben, körülhatárolt területen végzett mezőgazdasággal és állattartással, a vándorlások befejezésével kezdődött). Akkor is, ha '''csak''' az aktuálisan hatalmon lévők (és követőik) valamilyen okból való elkergetése a cél, és akkor is, ha valamilyen technológia, kulturális vagy társadalmi innováció – '''ezen áron való''' bevezetése és elterjesztése, vagy "az ismeretlen felfedezése és meghódítása a tudomány és az emberiség dicsőségére" a cél.-->
 
A volt gyarmatok őslakóinak leszármazottait a legtöbb modern, ipari társadalom "[[törzsTörzs (néprajztársadalmi csoport)|törzseknek]]" tekinti, és a velük való együttélést oktatási és civilizációs (értsd: népegészségügyi kérdésnek tartja. A "közös hont" illetően [[állampolgári jog]]okról igen, [[földtulajdon]]jogokról nem esik említés. Léteznek viszont kijelölt lakóhelyek, rezervátumok és telepek, táborok. A világon számtalan etnikai kisebbség él ilyen változó, hontalan státuszban.
 
[[Európa|Európában]] a nemzetiségek ügye [[párt]]politikai, sőt [[Európai Unió]]s politikai témává vált, számos kisebbségvédelmi szervezet (pl. [[ombudsman]], [[kisebbségi önkormányzat]]) foglalkozik velük a társadalmi béke és együttélés elősegítése érdekében.