„Turanizmus” változatai közötti eltérés

A '''turanizmus''', '''turánizmus''' vagy az úgynevezett '''turáni gondolat''' az úgynevezett [[turán|turáni népek]] közös eredetének és mai összetartozásának eszméje. A turánizmus eszméje, amely a romantikus [[nacionalizmus]] egy fajtája, a tizennyolcadik században megjelent nagynémet, [[Pángermanizmus|pángermán]] és [[Pánszlávizmus|pánszláv]] ideológiák hatásainak ellensúlyozására született meg<ref name="FARKAS Ildikó">FARKAS Ildikó: A magyar turanizmus török kapcsolatai. Valóság, 2007/6.</ref> a tizenkilencedik század első felében [[Finnország]]ban, a finn nacionalista fennofil és fennomán mozgalomban. Úttörője a finn nacionalista nyelvész, [[Matthias Alexander Castrén]], aki az urál-altaji népek faji egységét és eljövendő nagyságát hirdette.<ref name="SOMMER, Łukasz">SOMMER, Łukasz: Historical Linguistics Applied: Finno-Ugric Narratives in Finland and Estonia. in: The Hungarian Historical Review. Vol. 3. Issue 2. 2014. http://hunghist.org/images/volumes/Volume3_Issue_2/Lukasz.pdf</ref> Arra a következtetésre jutott, hogy a finnek [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiából]] származnak, és nem csupán egy apró, elszigetelt népet alkotnak, hanem egy nagyobb közösség részei, amelybe olyan népek tartoznak, mint a magyarok, a [[törökök]], a [[mongolok]] stb. A turánizmus vagy pán-turanizmus innen terjedt el a finnek rokon nyelvű népeinél, így [[Magyarország]]on és [[Törökország]]ban is. A két [[világháború]] között több országban, például [[Törökország]]ban, [[Japán]]ban és [[Magyarország]]on is politikai támogatást kapott. A finnugor nyelvrokonság elfogadott alaptételnek számított a turanisták között egészen a Kádár korszakig, az un. "finnugor ellenesség" az 1970-es évektől terjedt csak el.<ref>Dr. Sárközy Miklós: A magyar turanizmus története. LINK: [https://mersz.hu/hivatkozas/matud_147]</ref>

===A Habsburgok birodalmi szintű németesítési törekvéseinek hatása Magyarországonszerepe===

Ebben az írásban Vámbéry nyelvészeti eszközökkel, szóhasonlítás útján kívánta megmutatni, hogy a magyar nyelv, habár eredetében alapvetően ugor, a korai magyarságnak türk népekkel történő keveredése eredményeként különleges, kettős, ''ugor ÉS türk'' jelleget öltött. Vagyis a nyelvi érintkezési elmélet egy változatával állt elő, amely szerint a magyar [[kontaktusnyelv]], ugor és türk elemekből kialakult [[kevert nyelv]], melynek nem csak egy, hanem két őse van.

A Habsburg összeesküvés-elmélet hívei szerint a Habsburgok azért támogatták a „finnugorizmust” hogy elvegyék a nemzettől történelmi múltját és ezzel megtörjék a magyarság nemzeti büszkeségét és ellenállását. Ennek a spekulációnak ellentmondani látszik, hogy Magyarországon Mária Terézia alatt vezették be a magyar történelem kötelező oktatását az 1777-es első [[Ratio Educationis]] tanügyi rendelettel.<ref>http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=3115&id=319584</ref> Azonban e rendelet elsődleges célja a Habsburg birodalom korszerűsítése és központosítása volt, s az addig egyházi irányítás alatt álló magyarországi oktatásügyet központi állami ellenőrzés és szabályozás alá vonta, birodalmi érdeket szolgálva. Ekkor tették kötelezővé a német nyelv oktatását, s a század elején kialakulni kezdő magyar tannyelvű oktatást megszüntetve a latin lett minden magasabb fokú oktatás kötelező nyelve.<ref>"A felvilágosult abszolutista kormányzás módszereit Bécsben az uralkodó közvetlen tanácsadói, az ún. osztrák kameralisták dolgozták ki. Egyikük, Joseph von Sonnenfels volt az, aki rendszerezte az új kormányzati mód állami, közigazgatási és pénzügyi elveit. Összegző művében („Grundsätze der Polizey- Handlung- und Finanzwissenschaft”, azaz „Az államigazgatás, a kereskedelem és a pénzügy tudományos alapjai”) sorra veszi mindazt, amit az új államnak közvetlen irányítása alá kell vonnia a hatékonyság érdekében. Sok egyéb között ezek közé tartozik a mindaddig egyházi hatáskörben lévő oktatásügy is." in: KOSÁRY Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. A magyarok Európában, III. 1990. 159. o.</ref>" Az államalapítástól fogva a Magyar Királyságban a latin volt minden magasabb fokú oktatás tannyelve egészen 1844-ig. Az állítólagos 18.sz-ban kezdődő kezdődő magyar anyanyelvű magasabb fokú oktatás mítoszának azonban élesen ellentmondó tény, hogy magyar egyetemi katedrán először [[Jedlik Ányos]] szólalt meg latin helyett magyar nyelven, 1845-ben.<ref>Természet világa - 60. kötet - 396. oldal (1928)</ref><ref>"A Ratio – az egész rendszert (a gazdaságot, a társadalmat stb.) átfogó intézkedések részeként – a birodalom versenyképességnek növelését, az állampolgárok „minőségének”, munkavégző és alkalmazkodó képességének javítását, erkölcsös, fegyelmezett, készséges és engedelmes alattvalóvá történő nevelésüket szolgálta." KELEMEN Elemér: A modern oktatási rendszer kialakulása Magyarországon, különös tekintettel a középiskola 19. századi történetére. in: Neveléstörténet. 2004/I.</ref>

Habsburg összeesküvésről beszélni szinte bizonyosan tévedés, azonban az tagadhatatlan tény, hogy a Habsburgok művelődés- és oktatáspolitikája (az ő szempontjukból érthető módon) a kezdetektől birodalmi érdeket szolgált és magyar nemzeti szempontból tekintve kifejezetten hátrányosnak nevezhető, a protestantizmus elleni XVII. századi erőszakos fellépéstől, – aminek következtében a korábban nagy lélekszámú magyar nyelvű protestáns felekezetek (amelyeknél a hitélet nyelve is magyar volt, segítve a magyar nyelv megmaradását és fejlődését) kisebbségbe szorultak a katolikusokkal szemben- – a folyvást megújuló németesítő-egységesítő törekvésekig. Nem véletlen, hogy e törekvések jobbára elbuktak a magyarok makacs ellenállásán.