„Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bevezető |
|||
79. sor:
[[1938]]-ban újra napirendre került egy új fővárosi repülőtér létesítése. Ehhez hozzájárultak a rövid ideje működő budaörsi repülőtér problémái is. A három település, [[Pestszentlőrinc]], [[Rákoshegy]] és [[Vecsés]] határában lévő területet jelölték ki a leendő új repülőtérnek. A Budapest-Szolnok vasútvonal melletti lapos, keleti felén dombos terület [[1723]]-tól a Grassalkovich család tulajdonában volt, és a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat egy gazdag budai serfőző, [[Mayerffy Ferenc|Mayerffy Xavér Ferenc]]. Róla nevezték el Ferihegynek a környéket, ami előbb Szontagh-, majd Podmaniczky-, végül pedig Vigyázó-birtok volt. [[1928]] után a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tulajdonába került, de a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik.
=== A tervezés és az építkezések első szakasza
A repülőteret vegyesen polgári, katonai és sportcélra kívánták hasznosítani.
109. sor:
2011-ben, [[Liszt Ferenc]] születésének 200. évfordulója alkalmából a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre.
===
Az 1950-es 1960-as évek dugattyús típusai után napjainkban a gázturbinások: a [[Boeing]]ek, a DC-k, az [[Airbus]]-ok szállítják az utasokat a világ négy égtája felől és felé. A legnagyobbak és a leggyorsabbak is jártak már itt. A [[Boeing 747|Jumbók]], a [[C–5 Galaxy|Galaxy]]-k, a [[Concorde]]-ok mind-mind leszálltak már Ferihegyen. Az országba légi úton érkező utasok, legyenek hétköznapi emberek vagy világhírességek, elnökök vagy államfők, itt találkoznak először országunkkal. Napjainkban a Liszt Ferenc Repülőtérre több mint 52 légitársaság jár menetrend szerint, és 100 városba lehet innen közvetlenül eljutni. A repülőtér utas- és repülőgép-forgalma a magyar és a külföldi társaságok között közel fele-fele arányban oszlik meg.
125. sor:
2008 augusztusában a FlyLaL a 100. légitársaság az akkori Ferihegyi Repülőtéren. A Ferihegyről azóta kivonult litván vállalat [[Vilnius]]ból indította járatait a magyar fővárosba.
2009-re 80 ezer négyzetméter új felületet alakítottak ki, ebből 2009 októberéig 30 ezer négyzetmétert adtak át: a 2-es terminált érintő beruházás értéke 16 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint). A Budapest Airport 2012 végéig összesen 261 millió euró, azaz 75 milliárd forintnyi fejlesztést
A Magyar Közlöny 2011. évi 6. számában jelent meg, hogy a kormány június 9-re datált határozata szerint az állam értékesíti a Budapest Airportban (BA) meglévő részesedését.<ref>[https://index.hu/gazdasag/2011/06/09/kiszall_az_allam_a_budapest_airportbol/ Kiszáll az állam a Budapest Airportból] (Index, 2011. június 9.)</ref>
=== A Malév leállása (2012) ===
A magyar nemzeti légitársaság 2012. február 3--án reggel végleg felfüggesztette tevékenységét és csődbe ment. A válsághelyzet hatására a repülőtér számos fejlesztése abbamaradt, többek között felfüggesztésre került a Cargo City elnevezésű beruházás is. 2012-ben mintegy 180 reptéri dolgozót bocsájtott el az üzemeltető. Takarékossági szempontból 2012 májusában bezárták az 1-es terminált, így a ferihegyi reptér teljes forgalmát a 2-es terminál vette át. A Budapest Airport 2012-ben hatalmas veszteséget könyvelt el a Malév okozta káosz miatt.
A Malév leállását követően szinte azonnal reagáltak a többi légitársaságok, hogy betömjék a keletkezett piaci rést. Az új járatoknak köszönhetően az éves utasforgalom 2012-ben csupán 4,7%-kal csökkent az előző évhez képest.
2016-ban bejelentették a repülőtér középtávú komplex fejlesztési tervét, a ''"BUD 2020"''-at. Ennek keretében 5 év alatt 50 milliárd forintos beruházást hajtanak végre. Ennek része a már bejelentett B jelű utasmóló, a 2C vagy 3 jelű terminál, egy 6 emeletes 2500 férőhelyes parkolóház, valamint egy repülőtéri hotel felépítése, a check-in pultok számának jelentős bővítése, valamennyi biztonsági kapu testszkennerrel való ellátása, és a ''"Cargo City"'' nevű új légiáru központ. A fejlesztések következtében a repülőtér éves kapacitása 18 millió utasra és 200.000 tonna árúra nő.<ref>[http://www.portfolio.hu/ingatlan/varos/50_milliardbol_epul_uj_utasmolo_ferihegyre.4.234134.html''50 milliárdból épül új utasmóló Ferihegyre''], [[Napi.hu]], 2016. június 30.</ref><ref>[http://hvg.hu/gazdasag/20160630_budapest_airport_latvanytervek''Újabb látványtervek jöttek: így nézhet majd ki Ferihegy 2020-ban''], [[HVG]], 2016. június 30.</ref><ref>[https://hvg.hu/ingatlan/20180912_Igy_nez_majd_ki_a_Liszt_Ferenc_repter_uj_parkolohaza''Igy néz majd ki a Liszt Ferenc reptér új parkolóháza''], [[HVG]], 2018. szeptember 12.</ref>▼
=== A repülőtér napjainkban, BUD 2020 (2013–) ===
2018-ban átadták a 400 ágyas repülőtéri hotelt és a B jelű utasmólót, amely 3 szélestörzsű és 4 keskenytörzsű repülő egyidejű kiszolgálására képes. Valamint a repülőtér megkapta a "karbon-semleges" minősítést is a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától (ACI).<ref>[http://airportal.hu/karbon-semleges-minositest-kapott-a-budapest-airport/''Karbon-semleges minősítést kapott a Budapest Airport''], Airportál, 2018. április 23.</ref>▼
A 2012–13-as válság után a reptér sikeresen vette az akadályokat és a folyamatosan bővülő diszkont légitársaságok jelentős hozzájárulásával újra növekedni kezdett. A hasonló eseményeken átesett repterekhez képest a folyamat sokkal gyorsabban és dinamikusabban zajlott. A reptér utasforgalma 2014-re rekordot döntött (9,1 millió utas), melyet 2015-ben, illetve 2016-ban további rekordok követtek. 2016-ban a reptér forgalma elérte a 11 milliós utasszámot. A régióban példátlanul pozitív értékeket mutató reptér üzemeltetője 2016-ban bejelentette ötéves, középtávú komplex fejlesztési tervét ''BUD 2020'' néven.
A ''BUD 2020'' keretében 5 év alatt 50 milliárd forintos beruházást hajtanak végre, melyet a Budapest Airport saját erőforrásból finanszíroz.<ref>[http://www.airportal.hu/ap/viewtopic.php?t=28699 2018-ra készülhet el az új móló Ferihegyen]</ref><ref>[http://hvg.hu/gazdasag/20160115_Budapest_jocskan_lepipalta_Varsot_es_Prag ''Budapest jócskán lepipálta Varsót és Prágát is tavaly''], [[HVG]], 2016. január 15.</ref> Ennek része egy új utasforgalmi terület, a 2B terminálhoz csatlakozó B-oldali utasmóló, melyet 2018 nyár végén nyitottak meg. A 220 méter hosszú móló több mint 10 000 négyzetméterrel növeli a 2-es terminál területét és jelentősen bővíti a repülőtér beszállókapu-kapacitását. A móló 3 szélestörzsű és 4 keskenytörzsű repülő egyidejű kiszolgálására képes. A móló összesen 27 különböző beszállítási opciót nyújt, hiszen a buszos beszállítást is támogatja, és biztosít gyalogos be- és kiszállítást kiszolgáló kapukat is.
▲
Ezenfelül az utasforgalmi területről nem érzékelhető további jelentős fejlesztéseket vitt véghez a Budapest Airport. Az 1-es terminál mellett új logisztikai központ épült két nemzetközi csomagküldő vállalat, a DHL Express és a TNT számára, valamint zajlik a Cargo City légiáru központ építése a 2-es terminál szomszédságában. A Budapest Airport több lépésben fejleszti a repülőtéri infrastruktúrát, amelynek részeként nagyszabású rekonstrukción esett át az 1. futópálya 900 méteres szakasza, vadonatúj műszeres leszállító berendezéseket telepített és megépült egy új, F jelű gurulóút a 2-es terminál mellett.<ref>{{Cite web |url=https://www.bud.hu/budapest_airport/tenyek_a_repuloterrol/tortenelem/tortenelem |title=Történelem |accessdate=2019-9-8 |work=bud.hu}}</ref>
▲
== Légitársaságok és célállomások ==
|