„Szkíták” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) |
Obrusánszky Borbála - Grandpierre Attila írásai Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
||
259. sor:
A szauromaták az i. e. 4. század végén fellázadtak szkíta uraik ellen, és a görög gyarmatvárosokra is rátámadtak. A királyiak szállásterületének nagyobb részét végül, az i. e. 2. században, rokon nép – a helytelenül [[szarmaták|szarmatának]] nevezett ászik, az [[alánok|alán szövetség]] részesei foglalták el.{{refhely|Vásáry 2003}} A királyiak ekkor a Dnyeper és az Al-Duna közötti pusztára, illetve [[Dobrudzsa]] területére vonultak vissza. Székhelyük a [[Krím|Krím-félszigeten]] volt. Függetlenségüket az i. e. 2. században elvesztették. A pontoszi görögök, illetve [[VI. Mithridatész pontoszi király|VI. Mithradatész]], pontoszi király alattvalói, majd a [[Római Birodalom]] hűbéresei lettek.{{refhely|Harmatta 1997: 123.}} Mintegy négyszáz év múlva (az i. sz. 3. században) tűntek el végleg a híradásokból.{{refhely|Kristó 1994: Szkítia}}
<br />
== Szkíta társadalom jellemzői<ref>{{Cite book|title=Attila és a Hunok, A Szkíta-Hun- Magyar folytonosság|last=Grandpierre K.|first=Endre|year=2012}}</ref> ==
'''Alapvető jellemzői:'''
# mágusok osztályának léte
# tűz tisztelet, Nap-tisztelet
# különlegesen erős nő tisztelet
# az ősök kultusza
'''Járulékos alapvető jellemzők:'''
# Csillagászat. Napisten-hit, CSillagmítoszok, Világfa+ égitestek, Csodaszarvas. Értelme : a természettel egybeforottság igénye.
# Matematika: Püthagorasz-tételét a Kárpát-medencében fedezték fel több ezer évvel ezelőtt Püthagorasz előtt.
# Zenei kozmológia. Értelme: a teljes lelki erőforrás mozgósításának igénye, az élet kiteljesedése a kozmikus egység létrehozása, egybeforrottság igénye.
# Fejlett biológia, élet-és lélektudomány. Az emberi tudomány virágkora.
# 5. Napkirályság, királyság. A nép felemelkedése. Értelme: kozmikus alapú társadalom eszme. A társadalom érző lényekből áll, a kozmikus érzésvilággal kell egybeforrni, ehhez fel kell emelni életünket, ez az emberi összetartozás alapja.
# Kőkörök. Értelme: a kozmikus egység biztosítása.
# Társadalom alapítók, törvényhozók, jogalkotók. A társadalom törvényei nem mondhatnak ellent a világtörvényeknek, és így a természettörvényeknek sem.
'''Másodlagos jellemzők:'''
# Gyöngyök
# Textilkészítés
# Szkíta csúcsos süvegek Értelme: lánglelkűség/ eszűség.
# Spirál, hármas spirál. Egymásba kapcsolódó spirálok jelentése: (Erdély, Newgrange) az anyag és az öntudat az élet kibontakozásából ered. Folytonosság.
# Nagy állattartás.
# Reflexíj, nyílhegyek i.e. 35 000-ből. Istállós-kó, Domica-barlang.
# Nemzetközi kereskedelmi utak kiépítése és használata.
# Évezredeket és sok ezer kilómétert átfogó szkíta-hun-magyar hírközlsi rendszer jelző- és futárszolgálat.
# Kardkultusz.
'''Járulékos másodlagos jellemzők:'''
Textíliák sírba temetése. Jelzi a szkíták szövési kultúráját és ehhez ragaszkodását.
'''Bakay Kornél +2 jellemzője:'''
Europid embertani jelleg.
Vérszerződés
== Szkíta művészet<ref>{{Cite book|title=Európa ura, Attila|last=Obrusánszky|first=Borbála|year=2016}}</ref>==
Külön figyelmet érdemel az a sajátos sztyeppei művészet, amely megjelenik '''a nagyszentmiklósi kincs'''en. A 7. század közepi Mala Perescepino-i lelet ( jelenleg: Dél-Olaszország) szintén tartalmaz pl. ivókürtöt, csészéket. A 7. század közepén meginduló arab invázió nyomán, a hódító iszlámmal fokozatosan eltűnik a régi, szkíta eredetű művészet a 8 század elejétől Köép- Ázsia nagy részén, ahova elértek a Mohamed követői, és csak a Közép- Ázsiából a 6. század derekán menekülő avarok tartják fenn, illetve azok a Kaukázustól északra elterülő népek, amelyeket nem érintett a muszlim támadás. A sztyeppei művészet egyik legnyugatibb területe a Kárpát-medence, ahol a sztyeppei eredetű népek megőrizhették a régi, az Altaj-hegységtől nyugatra elterülő sztyeppei művészet bizonyos elemeit. Természetesen a Kárpát-medencében élőkre biztosan hatott az akkori európai művészet.Hérodotosz a görög történetíró megemlékezik a szkíták csatos ivócsészéjéről is. Az ősi sztyeppei hatalmi jelképekkel kapcsolatos szokások a ma is nomadizálódó mongolok között őrződtek meg, ahol máig azt tartják, hogy akinek nincs csészéje, az nem számít férfinak.
A nagyszentmiklósi kincs a maga nemében páratlan remekmű, a készlet tárgyairól külföldi és hazai szakemberek nagyon sok publikációt tettek közre. '''Supka Géza átfogó tanulmánya''', aki Hampelhoz hasonlóan azt támasztotta alá, hogy a kincsek a szkíta művészeti örökségbe sorolandók. A 4. és 5. század között is keletkezhetett, aminek alapján nem kizárt, hogy a nagyszentmiklósi kincs tárgyai Attila asztalát is ékesíthették. A Képes Krónika tudni véli, hogy Attila asztalán aranyedények sorakoztak. A nyagysznetmiklósi kincs keltezésében fontos szerepet kapnak az edényeken szereplő rovás és görög betűs feliratok. Hosszú Gábor egy alapos és és kimerítő elemzést készített, ahol bebizonyította, hogy a rovás feliratok többsége magyar nyelven íródott. Ezek az írásemlékek arra utalhatnak, hogy a humoknak már volt önálló írásrendszerük, de emelett használták a görög betűket is, amelynek az egyik legjobb példája a nagyszéksósi kincs felirata. A ladánybenei lelet az egyetlen olyan korai tárgy a Kárpát-medencében, ahol egyszerre jelen van a rovás és a görög írásrendszer.
'''A bikafejes csanak és a Nautilus-csésze''' távoli rokonai a sztyeppei népek által lakott, mai Észak-Kínáig vezetnek bennünket. Nautilus-csésze ázsiai eredetű tárgy, mely az Indiai-óceán egyik kagylóját formázta meg, neve a pompás csigáspolip (nautilus pompilius). A bikafejes csanakok egyik prototipusát a távoli Kínában találjuk meg. Az eszközt elemző kínai művészettörténészek megállapították, hogy a különleges, sárkányfejes és lábakon álló tárgy vízkiöntő lehetett. A kínai előkelők,akik az északi hunok néhány motívumkincsét használták fel bronzeszközeiken. A sárkányfejes edényt csak a királyi családhoz tartozók vagy az udvari főméltóságok használhattak ilyet. A vízmerítő edénynek nagyon fontos feladata volt: az országgyűléseken vagy a királyi tanács ülésein azzal öntötték le a belépők kezét. Ez az ősi szokás egyfajta tisztító szertartás lehetett a hunok őseinél, a főkirályi udvarba belépő követek, vagy törzsfőket meg kellett tisztítani a gonosz erőktől és csak azután léphettek be a tanácsterembe. Az ősi higéniai előírások a betegségek, járványok megelőzésére szolgált. Hanosló szertartások a mai türk és mongol népek táltos szertartásaiban is utolérhetők.
A'''z íj és a nyíl''' az ókori értékmérő eszközökön szerepeltek nem véletlenül, azok ugyanis a térségben élt korai szkíta törzsek hatalmi jelvényei lehettek a törzsszövetségek és utódnépeik között. Azt, hogy az aranyíj európai hun hatalmi jelvény volt, régészeti lelelek legalább valószínűsítik. László Gyula már 1951-ben írt egy tanulmányt a hun aranyíjról, és tanulmányaiban kiemeli, hogy ez európai Hun Birodalom területéről két helyről - Lengyelországból és Magyarországból - is előkerült olyan íj arany borítás, amely azt jelzi, nemcsak legenda az Attiláról szóló történet. Ezen kívül ismert a pécsi-üszögi aranyíj borítás,valamint a lengyel jakuszowicei lelet is. Ezek Kt.u. 5. század első felében ez az ókorban elterjedt beiktatási jelvény használatban volt a hunok között is. A középkorban, az Árpád-háznál is még egy mondában találkozunk az aranyíj változatával, állítólag a lengyelországi Lysa Gora hegység tetjén álló Szent Kereszt klostort Szent Imre herceg, Szent István király fia alapította egy csodás jelenés után. Egyszer a magyar herceg éppen szarvasra vadászott, a csodás állat üldözője elől a sűrűbe menekült, nagy agancsa azonban megakadt a bozótban. A krályfi utolérte és aranyhúrú íjával le akarta nyilazni, amikor a szarvas aganycsai között fénylő keresztet pillantott meg.{{bővebben|Szkíta művészet}}
== Szkíta jellegzetességek<ref>{{Cite book|title=Attila és a Hunok A Szkíta-Hun-Magyar folytonosság|last=Grandpierre K.|first=Endre|origyear=2012}}</ref> ==
A ''nők kiemelkedő szerepe'' (anyajogú társadalomtól, őskortól).
A vörös festék alkalmazása a temetkezésnél, mint a ''lélek halhatatlanság'' eszméjének megnyilvánulása (i.e. 400 000 előtt már létezett).
''Mágusnők és mágusok adják át a tudást'' Európa népeinek (i.e. 5700-tól).
A ''jogarhordozók népé''nek elsőrangú jellemzóje a vörös okkerfesték alkalmazása a temetkezésben. (i.e. 5100-tól).
A ''vonaldíszes kerámia'', a jogarhordozók népe kultúrájának Kárpát-medencei eredete a szkíták Kárpát-medencei központjával és a népek folytonosságának tételével együtt feltételesen, de érvet ad a szkíták és a vonaldíszesek folytonosságához (i.e. 5700-tól).
A ''cucutenei-tripoleji kultúra és a szkíta kultúra folytonossága'' (i.e. 5500-i.e. 2400).
A ''majkopi és a szkíta kultúra folytonossága'' (i.e. 3500-tól).
== Szkíták állata<ref>{{Cite book|title=Európa ura, Attila|last=Obrusánszky|first=Borbála}}</ref> ==
A szkíták egyik jellegzetes állata volt a '''griff''', amelyről Hérodotosz, majd őt követően a többi szerző is leírja, hogy a Rhipei-hegy aranyát őrízték, amelyet egyes antik szerzők a Kaukázussal azonosítottak. A griffes, valamint az úgynevezett állatküzdelmi jelentek megtalálhatók bizonyos közép-ázsiai szaka, valamint észak-mezopotámiai tárgyakon is, amelyeket, az ott megjelent és letelepedett lovas népek honosították meg a bronzkor óta.
A régi mondák üzenete a Napot és a '''sólyomszerű (turul) madarat''' égi, termékenyítő erőnek tartották. A Napsugár és a ragadozó madár az ég küldötte, az utóbbi feladata az emberek és az égi világ közötti közvetítés. A Nap gyermekáldáshoz segíti a sztyeppei uralkodókat. '''Turul madár''' szint úgy, de közvetett hatásról beszélhetünk, ahol a madár '''a felső világ üzenetét adja át.''' Ahogyan Ucsiraltu, a Belső-Mongol Egyetem professzora az egyik tanulmányában kifejtette, az ősi táltoshitben a Nap a férfierőt jelképezi, azért, mert az égből származik az élet, a föld pedig a formát adja hozzá. Az Ősi napimádat nemcsak különös szertartás volt,hanem a főhatalmat gyakorló uralkodó dinasztia származástörténetével és a hatalom gyakorlás módjával si kapcsolatban állt. A hu-kortól trónra került királyi dinasztia az égi általi kiválasztással jutott trónra, ami azt jelenti, hogy gyakorolhatta a főhatalmat a többi nép felett, aki ezzel a különleges származással bírt. Az égtől való leszáramzásnak a csodás mítosza vélhetőleg a belső-ázsiai hunoknál jelent meg először és a csodás fogantatás története a dinasztián belül továbböröklődött apáról fiúra. Azok a klánok formálhattak jogot a sztyeppei birodalom alapítására, a jurtafalu népek egyesítésére, amely törzsnél - azősi hun származás jeleként- megmaradt ez a hagyomány. Tisztában voltak különleges képességükkel vagyis kapcsolatot tudtak teremteni a világok között. Az uralkodók megőrízték a csodás fogantatás mítoszát eredetmondákban és büszkék voltak származásukra címükben, ezért viselték a tengeri kán elnevezést, mivel annak az egyik jelentése az Ég fia.
A kínai források szerint a hun méltóságok örökölhetőek voltak, ez a hagyomány nem tünt el a keleti Hun Birodalom felbomlásával, hanem tovább élt a későbbi pusztai népeknél, így a magyaroknál is.
<br />
== Uralkodói nevek<ref>{{Cite book|title=Európa ura, Attila|last=Obrusánszky|first=Borbála|origyear=2016}}</ref> ==
A latin és görög nyelvű forrásokban szereplő hun uralkodói nevek:
370-400 Balambér
400-410 Uldin
402-414 Karaton
415-422 Mundzsuk/ Bendeguz
422-434 Ruga
434-445 Bleda
434-453 Attlia
453-489 Ernak (Csaba)
453-454 Illek
453-469 Dengizik
'''Hun uralkodói lista ( Képes Krónika alapján)'''
Berend, Kadics, Opus, Ethie-Attila, Chaba- Csaba/ Irnek, Ede, Ugek, Eleud, Almus, Arpad
== Közigazgatás<ref>{{Cite book|title=Európa ura, Attila|last=Obrusánszky|first=Borbála|year=2016}}</ref> ==
A vezetői tisztségeket az uralkodói nemzetségek tagjai töltötték be, akik megválasztották magát a királyt vagy a főkirályt, az uralkodó nagykorú fia, a kijelölt trónörökös számára pedig a balszárny kijelölése volt a gyakorlatban. A Hun Birodalom igazgatási területe három részből állt ('''szárny/kar'''). A két szélsőt a hun király kinevezettje kormányozta, a középső közvetlenül az uralkodó felügyelete alatt állt. A középső rész volt a legjobban védett és központi része, ott élt az uralkodó enmzetség, ott állomásozott az elit katonaság. Ezt (h)ordu-nak nevezték, amelyet törzsi fejedelmi központ értelmében használták és székhelyet is jelent, amely katonai kifejezéssé vált. A katonai főhadiszállás eredetileg az uralkodó szállásterületen volt, ezért a hordát mindkettőre használták. Az '''ortu''' közepet jelent, amely összefügg a fejedelmi központ kifejezéssel, ugyanis az állam feje mindg a középpontban, a legvédettebb helyen élt. A két szárnyat a bölcs bán irányította, akik vezetését általában a hun uralkodói nemzetség tagjaira bízták. Hun szokás szerint a bal oldali szárnyat a mindenkori trónörökös kapta, higy gyakorolja a későbbi uralkodói feladatokat. A szárny vezetője az adott területen katonai, civil és bírósági ügyekben döntött. Ilyen nagyfokú hatalmat később az erdélyi vajda és a horvát bán kapott a Magyar Királyság területén.Általában az uralkodói központban, a hordában tartották a birodalmi gyűléseket és az volt a birodalmi adminisztráció mindenkori központja is.
Bán, mint '''bando''' méltóság név szerepelt a Közép-Ázsiában és Észak -Indiában.
A magyar krónikákban a Szkítiából kivonuló hunok kapitányokat, majd uralkodót választottak maguk fölé, akik egy-egy nagy területet uraltak, és egybefogták a civil és katonai közigazgatást. Primates magas rangú katonai vezető neve volt a hunoknál. Ezek olyan előkelők voltak, hogy tanácsokat adtak az uralkodóknak, részt vettek az állam irányításban és befolyásolták a döntéshozatalt. A székelyek promornak nevezték előkelőiket,akik szabad jogállású lovasok voltak.
Központi igazgatási szervek hatékony ehlyi közigazgatási rendszerre támaszkodtak. A hunok a nemzetségi és törzsi keretekben éltek együtt, ahol a törzsi vezető irányította a helyi munkét és kijelölte a pásztorok számára a szükséges feladatokat. '''Tízes rendszer működése:'''a tizes szervezet élén a tízezredes állt, amely rangban a szárny vezetője alatt helyezkedett el. Ezt a feladatkört az uralkodó hűséges emberei közül választották. Ők képviselték az uralkodót és gondoskodtak arról, hogy mindenhol érvényesüljön az uralkodó akarata. Tízezredek alatt voltak az ezredek, alattuk a századok, legalul a tizesek. A név szorosan összefügött a katonai feladatokkal: háború esetén a tizeseknek 10 fegyveres katonát kellett kiállítaniuk. Egy-egy kinevezett helyi vezető békében, bíráskodási és közigazgatási feladatokat látott el, háború idején viszont ő toborozta a hadakat éa gondoskodott arról, hogy az uralkodó számára megflelő számú katona álljon rendelkezésre. Györffí György, (1977.) A magyar történész kutatásához Anonymus gesztáját, valamint magyarhomoródi és algyői ásatások eredményeit használta fel. Györffy György a tízest a regi keleti pusztai intézménynek tartotta. Kimutatta, hogy az Árpás-vezette magyarok a Kárpát-medencében a tízes szervezet rendje alapján telepedtek meg. Elméletét régészeti leletekkel, történeti forrásokkal, oklevelekkel is bizonyította, alátámasztotta. A tízes rendszer sokáig fennmaradt Európában, Árpád-korban és a közigazgatás meghatározó egység maradt a középkor folyamán. Pl. Szent István elrendelte, hogy 10 falu építsen egy templomot, illetve ő is tíz egyházmegyét alakított ki.
== A vérszerződés<ref>{{Cite book|title=Európa ura, Attila|last=Obrusánszky|first=Borbála|origyear=2016}}</ref> ==
A lovas nomád népek társadalmi kapcsolataikban tehát az egyik legfontosabb szervezőerőt a vérszerződés jelentette, mely két vagy több, társadalmilag egyenrangú fél kötött. A szerződéseknek -a fenmaradt írásos és számos szóbeli szövege alapján- több célja is lehetett: katonai szövetség, nemzetségek, törzsszövetségek egyesítése vagy annál magasabb szerveződési forma, az állam létrehozása. Mivel a sztyeppei lovas népek megállapodásaikat szóban kötötték, így esküszöveget csak jóval később mások vagy ők maguk örökítették meg. Az egyik első feljegyzést Kr.e. 5. században élt Hérodotosz készítette, aki negyedik könyvében leírta, hogyan szerződnek a szkíták. Az eskütevők megszúrják magukat árral, vagy kis sebet ejtenek a testükön, kiömlő vérüket egy agyagcsészébe folyatják, amibe bort öntöttek. Ezt a kettőt összekeverik. A csészébe kardot, nyílvesszőt,harci bárdot és lándzsát mártanak, majd a szerződő felek elmondják az esküt és közösen megisszák a vért. Szkíta ábrázolás is létezik errőla szertartásról két férfi fog egy esküpoharat. A hunok egyik utódnépe a türk is megőrizte ezt a fontos jogszokást. Hazánkban Zamárdi melletti avar temetőben talált övcsaton egy rovásírást találtak a régészek "Esküt teljesíts, barátot, élelmet, zsákmányt gyarapíts!"
Az európai hunok utódai a magyarok is kötöttek vérszerződést. Anonymus egyetlenegy vérszerződést jegyzett le, amikor elindultak Szkítiából, hogy visszavegyék ősapjuknak,Attila királyának országát. A hét törzs vezető által kötött vérszerződés:"Ameddig csak az ő életük, sőt utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz vezérünk. Ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyikükben része legyen abban. Azok a fejedelmi személyek, akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká. sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezéri tanácsból és az ország tisztségeiből. Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérjük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek. Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személynek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa." Árpádot később is megerősítették tisztségében. Később a magyarokhoz csatlakozott kunok is vérszerződést kötöttek a magyar vezérekkel és megállapodtak, hogy milyen feladatot vállalnak szövetségesük oldalán. Enek régi magyar nevét -atyafijúság- Werbőczi István emlegeti Tripartitum című jogszabály gyűjteményében. Ipolyi Arnold Magyar Mythologia című művében megemlíti a vérszerződést, véráldomás néven. Ez egy olyan megállapodás volt a törzsi-törzsszövetségi vezetők között, amely jogokat és kötelezettségeket egyaránt előírt a felek számára. Az eskű végén átokformula állt, amely kimondta, hogy pusztuljon el az,a ki megszegi a szövetséget. Egyrészt védelmi szövetséget hozott létre a pusztai törzsek között, másrészt az államalakítás fő szervező ereje lett azáltal, hogy az egyenrangú törzsi vezetők egymással szövetséget kötöttek. Sok esetben ezzel az aktussal alapítottak új államot, és az adott közösség vezetői közös akarattal vezetőt emeltek maguk fölé. A vezető nem volt korlátlan hatalmú egyeduralkodó, hiszen az egész közösséget érintő ügyekben a nemesek gyűlésével, az országgyűléssel közösen döntöttek, a fontos államügyekben nem határozhattak egyedül. A törzsi vezetők különleges joga volt, hogy a hűtlenné vált uralkodót akár el is távolíthatták a hatalomból. Később az Aranybullában rögzítették az ellenállási jogot.
A feljegyzett sztyepepi vérszerződé volt a legfontosabb közjogi aktus, amely egységesítette a szkítákat, a hunokat és a többi lovas népet. A magyar szakemberek ebben a különleges jogszokásban vélték megtalálni az államalapító szerződést.
== A középkor szokás gyűjteményei és jogszokás gyűjteményei<ref>{{Cite book|title=Európa Ura, Attila|last=Obrusánszky|first=|origyear=2016}}</ref> ==
A középkorban a tudós papok a magyr királyi udvarban regöseitől értesültek a régi dicső eseményekről, amelyeket összevetettek a hunokra vonatkozó latin és görög nyelvű művekkel és ezek egységéből született meg a magyar történeti krónikák. A középkor egyik páratlan műve Attila király életrajza,amelyet '''Calanus''' írt késő ókori feljegyzések alapján. A magyar krónikákban a hun uralkodót dicsőitő tettein kívül megörökítették, hanem összefoglalta Attila államának működését. Ez a legalaposabb összefoglaló dokumentum erről. Első tudományos igényű feldolgozás a magyar királyi udvar történészei, Hunyadi Mátyás udvarában tevékenykedő '''Thuróczi János, Antonio Bonfini''', akik a magyar töréneti hagyományt összevetették a szkítára és hunoka vonatkozó antik forrásokkal. Összvetették a hun és Árpád-kori állam modellt, kimutatva azok hasonlóságait. legismertebb '''16. századból Werbóczy István királyi ítélőmester Tripartitum című''' jogszabály gyűjteménye, amelyben összefoglalta a magyarság szkíta és hun korikg visszanyúló szokásait. A tudós jogász az egész országból összegyűjtötte a még élő jogszokásokat, azokat egységesítette egy hosszú időn át érvényben lévő szokásjog kódexet alkotott. A törvénykönyv első részében megállapította, hogy a régi szokásjog alapja a szkíta-hun hagyomány.
A modern eredmények igazolták, hogy Werbőczinek igazga volt, hiszen hasonló rendeletek maradtak meg, más, szintén szkíta-hun utódnépek törvénykönyveiben, de a hunoknak és az utódaiknak a jogszokásait a kínai krónikák is feljegyezték, ezek némelyike egyezést mutat a magyarokéval. Az erdélyi fejedelemség idején még ismertek voltak a magyar hagyományban fellelhető ősi hun-szkíta szokások.
Fontos dokumentum '''Petrus Ransanus''' 15. századi itáliai követ műve, megírta a magyarok és a hunok történetét, aki 1488-1490 között Mátyás király udvarában munkálkodott.
== Szkíta leletek a Kárpát-medencében ==
A Kárpát-medencében elsősorban a [[Vekerzug-kultúra]] (Szentes-Vekerzug lelőhely után),{{refhely|Párducz 1952}}{{refhely|Párducz 1954}}{{refhely|Párducz 1955}} illetve az erdélyi [[Csombord-csoport]] (Ciumbrud) népességét szokás a szkítákkal összefüggésbe hozni. Jelentős leletanyagú temetőket tártak fel például [[Hetény (Szlovákia)|Hetény]], [[Kustánfalva]], [[Szentes]]-Vekerzug határában. Kiemelkedő szkíta leletek például a [[tápiószentmárton]]i és a [[zöldhalompuszta]]i aranyszarvas.{{refhely|Fettich 1927}}{{refhely|Fettich 1928}}{{refhely|Tóth 2009}}{{refhely|Tóth 2010''a''}}{{refhely|Tóth 2010''b''}}
== Székely fonal<ref>{{Cite book|title=Európa ura, Attila|last=Obrusánszky|first=Borbála|origyear=2016}}</ref> ==
Az egyik legismertebb mű '''Orbán Balázs''' Székelyföld leírása, amelyben a szerző 6 kötetben ismerteti az Erdély keleti peremén élő székelyek helyi mondáit. Orbán Balázs székfoglaló beszédében cáfolta azt az akadémikus nézetet, miszerint a székelyek betelepített határőrök lennének. Erről így írt: "Ez elmélet feltalálója Schölzer, nemzetünknek ez a legelfogultabb gyűlölője, ugyanaz, aki a magyarok finn és lapp rokonságát kieszelte, s akit némely hazai íróink is követnek, és őseinket készek holmi fóka- és halzsírfaló lappok és eszkimófélékkel rokoni kötelékbe hozni; de az - bármiként erőlködjenek is- nem fog soha e nemzet által megemészteni" (Orbán,2010.)
A régi székely mondákban sokszor feltünik Attila király és felesége Rika (Réka) királyné, illetve a legkisebb fiú, Csaba királyfi.
Megjegyzendő, hogy ezért a munkájáért Orbán akadémiai tagságot nyert.
A népi emlékezet megőrizte, hol vonultak be a Kárpát-medencébe, hol alakították ki helyi központjaikat, az is ismert volt, hogy melyik székely családnak vannak hun felmenői.
A bő forrásanyag bizonyítékul szolgált arra nézve, hogy a magyar népnek igen is volt hun-tudata és hun hagyománya!
== A Stonehenge-t építő Bell Beaker nép<ref>{{Cite book|title=Attila és a Hunok, A Szkíta-Hun-Magyar folytonosság|last=Grandpierre K.|first=Endre}}</ref> ==
- a Kárpát-medencéből ered
- mágusokból áll
- akik királyi kormánypálcákat (jogarokat) hordoztak
- kiemelkedően fejlett íjászok voltak
- ivócsésze kultusz
- az első réz-, arany-, bronzművesek
- az első szövetek készítői
- hit a túlvilági életben
- kőkörök építői
- ragyogó és hosszú köpeny
- nehéz arany ékszerek
- arany süveg és melldísz viselői a bő ujjas ing felett
- zsúpfedeles, szalmatetős házakat építettek
- a férfiak sírjába rézkést tettek, ahogy a Kárpát-medencében.
== Hivatkozások ==
| |||