„Amerikai Konföderációs Államok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
119. sor:
A Mély-Dél első szecessziós konvenciói küldöttekkel képviseltették magukat az 1861. február 4-én, Montgomery-ben tartott gyűlésen. Elfogadták a kormányzatot meghatározó alapvető dokumentumokat, ideiglenes kormányt alkottak és összehívtak egy képviseleti Kongresszust az Amerikai Konföderációs Államok nevében.{{refhely|Freehling|503. o}} A Konföderáció új, ideiglenes elnöke Jefferson Davis lett, aki előzőleg a kooperacionisták táborába tartozott, s a szecesszió elhalasztását akarta, mindaddig, míg a deli államok egy blokkban tudnak távozni. Davis felhívást bocsátott ki az tagállamok milíciáihoz, hogy {{szám|100000}} fő fegyverbe állításával védelmezzék az újonnan megalakult államot.{{refhely|Freehling}}
 
[[John B. Floyd]], [[James Buchanan]] elnök frissen lemondott hadügyminiszterét 1860 decemberében azzal vádolták meg, hogy az északi raktárakból fegyvereket szállíttat délre. Floyd és egyes kongresszusi képviselők a hadügyminisztérium költségvetésének kímélése jelszavával rávették Buchanant, hogy az addig üres deli erődökbe ne telepíttesse az ágyúkat.{{refhely|Freehling|Első kötet, 105-106. o}} Ezek az ágyúk kapóra jöttek a Konföderáció számára a háború kitörése előtt. Az észak-karolinai [[Charlotte ]]-korrbanban, a georgiai [[Dahlonega (Georgia)|Dahlonegában]] és New Orleansban levő szövetségi pénzverdékben rúdarany, bankjegyszínező festék volt elhelyezve, mely szintén nagyon hasznosnak bizonyult.{{refhely|Freehling}} 1861 májusában a konföderációs főváros a virginiai Richmond lett{{jegyzet*|Kvázi jutalomképpen a déli viszonylatban kiemelkedően jelentős iparral és nagy politikai, történelmi jelentőséggel bíró Virginia csatlakozásáért.}}
 
Lincoln 1861. március 4-i beiktatási beszédében megpróbálta feltartóztatni a Konföderáció növekedését. A még rendelkezésére álló nyolc rabszolgatartó államban erősödő szecessziós felhívások lecsendesítésére biztosította a határállamokat, hogy a rabszolgaság fennmarad mindazon államokban, melyek már bevezették azt, és felhívta a figyelmet arra a beterjesztett alkotmánykiegészítési tervezetre, sorrendben a 13.-ra, mely [[Corwin-kiegészítés]] néven lett ismert. Ez megmásíthatatlan alkotmányos védelmet garantált volna a rabszolgaság tagállami kezelésének kizárólagosságára, vagyis a szövetségi állam nem szólhatott volna bele többet a rabszolgaság intézményébe.{{refhely|Holzer, 2008|429. o}}