„Málenkij robot” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
34. sor:
A szovjetek általi deportálások előzményeiként kell említeni a ''Politbüro'' alá tartozó, háborús kártérítéssel foglalkozó szovjet munkacsoport javaslatait. Az egykori népbiztos, [[Varga Jenő (politikus)|Varga Jenő]] már 1922-ben felvetette a legyőzött ellenség szovjet típusú [[Gulag|kényszermunka-táborokban]] való felhasználását.<ref>Ezt hangoztatta Stark Tamás ''Magyar foglyok a Szovjetunióban'' c. könyvében. Ismeretterjesztő formában: Stark Tamás: Hadifogság és malenkij robot a Szovjetunióban. In: ''História'' 27. évf. (2006), 5. sz. 3. o.</ref>
 
A deportálást a szovjet által megszállt területeken a 2. és a 3. Ukrán Front 1944. december 22-i 0060. számú parancsa rendelte el. A parancs értelmében 17-45 év közötti német származású férfiakat és 18-30 év közötti német származású nőket kellett begyűjteni területenként megadott létszámban. A szovjetek a német származást legtöbbször a név alapján állapították meg, így nem volt ritka német nevű zsidók elhurcolása sem. Ahol nem volt elég német származású és német nevű ember, ott magyarokkal egészítették ki a létszámot. A szovjet őrök egyszerűen a járókelők közül berántották a hadifoglyok sorába a civileket, főként fiatal és ártatlan férfiakat. A begyűjtötteket semmiről sem tájékoztatták azon kívül, hogy egy kis munkát kell végezni front mögötti területeken. Az embereket legtöbbször fenyegetéssel vagy becsapással (összeírás, gazdagyűlés, betakarítás, mozielőadás vagy egyszerűen „egy kis segítség” ürügyén) gyűjtötték össze, melyben sokszor segítettek magyar [[Kollaboráció|kollaboránsok]] is.<ref name="Bognár"/>
 
A módszer a legtöbb helyen hasonló volt. A hadköteles korban levő férfiaknak igazoló papír, „dokument” megszerzéséért jelentkezniük kellett a helyi szovjet parancsnokságon. Őket távolabbi helyekre irányították, majd gyűjtőtáborokba meneteltették. A civil lakosság elhurcolása – különböző intenzitással – az egész ország területén folyt. Megállapítható volt azonban, hogy ahol a szovjet csapatok gyorsan végigvonultak, ott az elhurcolás csak szórványos volt. Időben egészen a harcok befejeztéig elhúzódott, sőt 1945 májusának végéig is eltartott.<ref name="Bognár"/>