„Ostyepka” változatai közötti eltérés

Az '''ostyepka''' vagy más néven '''csiptetett sajt''' (ritkánː ''ostyipek'', [[lengyel nyelv|lengyelül]]ː ''oscypek'', [[szlovák nyelv|szlovákul]]ː ''oštiepok'') a [[Tátra (hegység)|Tátrában]] élő lengyel [[gurálok]] [[sajt]]ja.<ref name=” Kachelmann”"Kachelmann">{{cite journal | last=Kachelmann | first=Curt | title=Az ostyepka és a parenyica készítése | journal=Tejgazdasági Szemle | volume=15 | issue=15 | date=1935-08-15 | pages=161-162 | url= https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_TejgazdasagiSzemle_1935/?&pg=156 | accessdate=2019-03-01 }}</ref>^, <ref>{{cite book | last=Nagy | first=József | title=A tótok otthonáról Árvamegyében. Sajtkészítés (liptói sajt, brinza) | location=Alsókubin | year=1891 | pages=168-173 | url= https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Books_15_Neprajz_5002_Totok_otthonarol_arvamegyeben_1355/?pg=167 | accessdate=2019-03-01 }}</ref> Tojásdad, illetve orsó alakú sajtféleség, melyet a középvonalánál minta és felírat (a készítés helye stb.), a két végénél pedig „csillag” díszít. Kemény, száraz konzisztenciájú, füstölt, sós ízű. Hosszú ideig eltartható. Különösen tésztára reszelve fogyasztják, vagy karikára vágva és zsírban, illetve parázson sütve, esetenként áfonyalekvárral ízesítve.<ref name=”Markus”"Markus">{{cite journal | last=Márkus | first=József | title=Juhtejből készült sajtjaink | journal=Búvár | volume=3 | issue=4 | date=1937-04-01 | pages=308-310 | url= https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Buvar_1937/?pg=349 | accessdate=2019-03-01 }}</ref>

A [[Szárazanyag|szárazanyag]]- és zsírtartalom, valamint a laktáció (szoptatás) időpontjának függvényében 1 kg ostyepka készítéséhez 6-9 liter juhtej szükséges, ha a fenti módon készül.<ref name=” Kachelmann”"Kachelmann"/>

A [[19. század]]ban a [[Pest (történelmi település)|Pest]]re fát szállító [[Liptói-havasok|liptói]] tutajosok kereskedtek vele, akik a [[Vág (folyó)|Vág]] menti tanyákról és havasi pásztorkunyhókból összegyűjtötték az olvasztott vajat, a [[liptói túró |liptói túró]]t és az ostyepkát, és Pesten a fával együtt értékesítették.<ref>{{cite journal | last=Mikus | first=Sándor | title=Hol készül a liptói túró? | journal=A hét | volume=6 | issue=33 | date=1961-08-13 | pages=162 | url= https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ahet_1961_2/?pg=161 | accessdate=2019-03-01 }}</ref> A sajtot ekkoriban még a történelmi Magyarország területén állították elő, fontos exportcikkünk volt. Az [[első világháború]]t és [[Trianoni békeszerződés|Trianon]]t követően azonban az ország elvesztette a [[Felvidék]]et. Mivel a mai Magyarország területén korábban nem foglalkoztak ostyepka készítésével és maga a készítési mód is ismeretlen volt, ezért a speciális juhsajtokból (az ostyepkából és a [[parenyica|parenyicából]]) hiány keletkezett a magyar piacon. Néhány év elteltével azonban több gazdaság és tejüzem is el kezdett foglalkozni a gyártásával. Kezdetben a termékek minősége ugyan nem ütötte meg a kívánt mértéket, de később ízletes terméket állítottak elő Magyarországon is.<ref name=” Kachelmann”"Kachelmann"/>