„National Football League” változatai közötti eltérés

A rendszernek természetesen megvan az előnye, és a hátránya is. A fő előny elég nyilvánvaló: nem fordulhat elő, hogy a gazdagabb csapatok felvásárolnak rengeteg nagy sztárt (mint azt az európai labdarúgásban a [[Real Madrid CF|Real Madrid]], vagy a [[Manchester City FC|Manchester City]] teszi), mert egyszerűen nem képesek annyit költeni fizetésekre. Ezáltal fennmarad az egyensúly a csapatok között, nem alakulnak ki tartós egyeduralmak. Jó példa ennek ellenkezőjére a [[Major League Baseball]], az NFL [[baseball]]-beli megfelelője, ahol nincs salary cap, és pár csapat, többek között a [[New York Yankees]] (198,7 millió dollár a játékosok összfizetése, 78,6 millióval több, mint a második „legköltekezőbb” csapatnál), vagy [[Boston Red Sox]] dominálja a ligát.

A kritikusok szerint a salary cap célja elsősorban nem az egyenlő esélyek biztosítása, hanem a csapattulajdonosoknak nagyobb bevételek generálása azáltal, hogy a legjobb játékosoktól elvonják az őket megillető nagyobb jövedelmeket. A dominancia elkerülése szerintük inkább az NFL bevételeinek megosztásának köszönhető a csapatok közt. A másik fő kritika az, hogy tehetséges fiatalok esetleg lemondanak a fociról, és átállnak olyan sportágakra, ahol nincs salary cap, hogy többet tudjanak keresni. Ez utóbbi állítás azért nem állja teljesen a helyét, mert a focihoz való tehetség még egyáltalán nem jelenti azt, hogy más sportban is kiválóság lehet valaki (természetesen voltak/vannak multitehetségek, például Bo Jackson, vagy „Neon” Deion Sanders, akik egyaránt sikeres NFL, és [[Major League Baseball|MLB]] játékosok is voltak).

Mindent összevetve, a salary cap rendszere sikeresnek mondható, nem véletlen, hogy az [[National Basketball Association|NBA]], és [[2005]]-től az [[National Hockey League|NHL]] is alkalmazza.

Egy NFL játékos minimális fizetése 260 000 dollár az első évében, a másodikban 305 000, majd folyamatosan nő, egészen 765 ezerig 10 év tapasztalat után. Fontos kiemelni a '''minimális''' szót, mivel a minimumot a tartalékok közül is csak a leggyengébbek kapják, a többiek ennél lényegesen jobban keresnek, például Donovan McNabb, a [[Philadelphia Eagles]] [[quarterback]]je [[2002]]-ben 15 389  225 dollárt keresett mindenféle bónusszal együtt. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb játékos jóval többet keres szponzori pénzekből, reklámszerződésekből, mint a „rendes” fizetésük által.