„Afrikai valutaközösségi frank” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
A pénznemnek a 21. század elején már sok ellenzője akadt. A valutaközösségnek szűkös monetáris mozgástere van, Franciaország az árfolyam rögzítéséhez komoly feltételeket szab. Az országoknak külföldi devizatartalékuk 50 százalékát a francia kincstárban kell tartaniuk valutaközösségi frankban, a kibocsátásért felelős országok számára nyitott számlán. 2019-ben összesen 4,1 milliárd eurónyi valutaközösségi frank van a francia kincstár széfjeiben.<ref name="cfa-origo"/> További feltétel, hogy az [[Európai Központi Bank]] irányadó kamatához kell igazítani a valutaközösségi frankbeli országok kamatait is. A 2010-es évek végén az [[euró]] erős pénznem, így a valutaközösségi frank is az. Emiatt viszont gyenge a versenyképessége ezen országoknak.<ref name="cfa-origo"/>
Cheikh Ahmed Bamba Diagne szenegáli közgazdászprofesszor viszont egyik tanulmányában kifejti, hogy miért nem jó elhagyni a valutaközösségi frankot.<ref name="cfa-origo"/> [[Mali]] 1962-1984 közötti időszakban nem volt a közösség tagja, és a gazdasága meredeken esett. Ma is Mali az egyik legszegényebb afrikai ország. Másik ország, amelyről a tanulmány említést tesz, az [[Guinea]], amely 1960-ban lépett ki a valutaközösségből. 2010-es évek végén a valutaközösségi frankot használó Szenegál 16, míg Guinea 8 milliárd amerikai dollárnyi GDP-t termel.<ref name="cfa-origo"/> Cheikh Ahmed Bamba Diagne szerint a Nyugat-Afrikai Gazdasági és Monetáris Unió 2019-ben a világ legstabilabb pénzügyi övezete.<ref name="cfa-origo"/>
==Érmék==
| |||