Wikipédia

„Király-géppisztoly” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Vikidrama (vitalap | szerkesztései)
428 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
}}
 
A '''Király-géppisztoly (1939M)''', más néven '''Danuvia géppisztoly''' egy [[Király Pál (gépészmérnök)|Király Pál]] által tervezett, Király-féle tömegzáras, [[9×25 mm Mauser|9 mm-es Mauser]] pisztolylőszert tüzelő géppisztoly, amit a [[Danuvia Gépgyár|Danuvia]] fegyvergyárban gyártottak. Hosszú csöve, és nagy lőtávolsága miatt gyakran a gépkarabélyok közé sorolják, a tüzelt pisztolylőszer ellenére. Tűznemváltó segítségével lehetett váltani az egyes (E), sorozatlövéses (S) és a bebiztosított, „zárt” (Z) üzemmód között.
 
A két változatából (39M, 43M) összesen 8000 és 62 000 közötti darabszámot készítettek a különböző források szerint.
 
A fegyver különlegessége (a zárszerkezet mellett), hogy a tár (menethelyzetben) a csővel párhuzamosan behajtható az előágy erre a célra mart fészkébe,<ref>[http://world.guns.ru/smg/sig_mkmo-1.jpg] {{Wayback|url=http://world.guns.ru/smg/sig_mkmo-1.jpg |date=20160304130239 }} kép a SIG variánsról előrehajtot tárral</ref> mellyel a fegyver viselése kényelmesebbé vált. Ekkor a tárfészek nyílását egy a tártestre szerelt védőlemez zárta le, így elkerülve a durva szennyeződés csőfarba jutását. Természetesen ebben a helyzetben lövés leadására nem alkalmas, mivel a többi géppisztolyhoz hasonlóan nincsen „csőre töltött” állapota (ún. ''nyitott tokszerkezetű''), hanem csak a zártömböt lehet hátrahúzni, és elsütéskor egyszerre végzi a csőre töltést, és az elsütést (hasonlóan az [[MP 40]]-hez).
 
A fegyverre fel lehetett tűzni a rendszeresített 35M típusú [[bajonett]]et.
33. sor:
 
A fegyver a [[SIG MKMS]] géppisztoly áttervezéséből született, amelynek tervezésében szintén részt vett Király Pál.<ref>http://world.guns.ru/smg/switch/sig-mkps-mkms-e.html</ref>
 
A fegyver vállfegyver, teljesen fa ágyazású, angoltusás (nincs pisztolymarkolata), a csővel egybeszerelt tokszerkezet csavarokkal rögzül az ágyazásba. Az előágy alsó részében kialakított fészekbe lehet behajtani az egyenes szekrénytárat, az így nyitva maradó tárfészeknyílás a tártest hátsó oldalán elhelyezett, lehajtható fémlemezzel zárható be. Az előágyban laprugó feszíti a tárat, rugalmasan megtámasszamegtámasztja, hogy a tár ne mozogjon a fészekben. Nyitáskor miatta „kipattan” a tár hátsó helyzetbe, ezzel is gyorsítva a fegyver tűzkésszé tételét. Az egyenes szekrénytár negyven darab töltény befogadására alkalmas, acélanyagú lemezből sajtolt, ahogyan az adogatólemez is, a tárrugó szintén acélanyagú [[Rugó#Hengeres nyomó csavarrugó|hengeres nyomó csavarrugó]].
 
A fegyvercső a henger alakú esztergált acéltokba hegesztéssel rögzített, a csőtorkolatnál célgömb, a tok mellső felső részén íves csapóirányzék került elhelyezésre (utóbbit a nagy lőtáv – 600 m – indokolta). A tokban helyezkedik el a zárszerkezet, amely különleges, ún. ''osztott, késleltetett tömegzáras'' rendszerű, két részből áll (zártest, zárvezető). A zárszerkezet nyitását nem a helyretoló rugó késlelteti, hanem az hogy a zártest hátra mozdulásakor egy himba általi áttételen keresztül a zárvezetőt is hátrafelé gyorsítja. A himba alsó és felső karjának eltérő hossza miatt a felső (hosszabb) karra rögzített zárvezetőt nagyobb sebességgel mozgatja hátra, amíg egyesülve majd ténylegesen szabadon hátrasikló tömegzáras szerkezetté nem alakul vissza. A zárvezetőnek körülbelül 11&nbsp;mm-nyi utat, míg a zártestnek mindössze 5&nbsp;mm-nyi utat kell megtennie.<ref>Számadatok a Klabacsek-cikkben olvashatóak.</ref> Ez a „késleltetés” szolgálja a lövedék csőből való kirepülésének idejét, majd a biztonságos kireteszelést. A zárvezetőnek átadott plusz mozgási energia jelentős mennyiségű visszaható erőt képes elemészteni, illetve kiküszöböli a helyretoló rugó lágyulásából következő problémákat (korai csőfarnyitás, kireteszelés miatti hüvelyrobbanás) is. A rugó így gyengébb minőségű is lehet, illetve ez a tűrés figyelembe veszi a hadianyag-gyártási sajátosságokat. A zárszerkezet, ahogyan a henger alakú tok is, sok esztergamunkát igényelt. A tokot hátul egy recézett felületű, henger alakú toksapka zárja le, mely bajonettzárral rögzül a tokhoz, rugós biztosítóval. A fegyver szétszereléséhez ezt a toksapkát el kell távolítani (a töltetlenség ellenőrzését követően), ezt követően a zárszerkezet hátrafelé kihúzható a tokból, a fegyver részlegesen szétszerelhető.
40 ⟶ 41 sor:
== Rendszeresítése ==
[[Fájl:Hungarian soldiers in the Carpathians.jpg|bélyegkép|balra|Magyar katonák előtérben egy Király-géppisztollyal]]
Az 1939. január 25-én tartott bemutatón az [[MP 40]] géppisztoly néhány tulajdonsága ugyan jobb volt, de a lövedék nagyobb kezdősebessége (az erősebb lőszer, és korszerűbb zármechanizmus miatt), ésvalamint a fegyver kisebb tömege, valamint szerkezeti egyszerűsége miatt a Magyar Királyi Honvédség a magyar fejlesztésű géppisztolyt választotta.
 
A fegyvert eredetileg a rendfenntartó alakulatoknak szánták, emiatt fontos volt a tekintélyes, karabélyszerű megjelenés és a fatusa, ami azonban az előállítási költséget megemelte, illetve frontkörülmények között nem bizonyult praktikusnak. A fa tusafatusa használatát a tüzelt lőszer nem tette szükségessé, azonban megkönnyítette a célzott lövések leadását nagyobb távolságokra is.<ref>{{Cite web |url=http://www.freedom.hu/IIvh/Fegyverek/Magyar/gyalogsag.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2009-10-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090404071847/http://www.freedom.hu/IIvh/Fegyverek/Magyar/gyalogsag.htm |archivedate=2009-04-04 }}</ref>
 
Hozzávetőlegesen 11 000 darabot gyártottak belőle.
66 ⟶ 68 sor:
 
=== 1944M ===
További egyszerűsítéseket hajtottak végre a fegyveren. Az osztott zárszerkezet zártestjétzártestét és zárvezetőjét egyesítették, illetve a fegyver teljesen fémépítésű lett. Elhagyták a tár visszahajtási lehetőségét is. A cső perforált lemezborítást kapott a jobb hűtés érdekében. Ebből a változatból csak néhány tesztpéldány készült a háború előrehaladta miatt.
 
== Alkalmazott tölténytípus ==
77 ⟶ 79 sor:
== [[Géppisztoly]] vagy [[gépkarabély]] ==
 
A Király–géppisztolyokatKirály-géppisztolyokat a kialakításuk, és a hosszú csövük miatt gyakran gépkarabélyként sorolják be, ez azonban nem helytálló. mivel az alkalmazott pisztolytöltények lőportöltete alacsonyabb, mint a karabélylőszereké, illetve a lövedék alakja is eltérő, ami a ballisztikai, illetve becsapódási tulajdonságokat befolyásolja.
 
A táblázatban a torkolati sebesség (melynek négyzetével arányos a lövedék mozgási energiája) jól mutatja a három fegyvertípus közötti különbséget.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Király-géppisztoly”