„Gyász” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
Általában a gyász fogalmát egy adott személy [[halál]]át követő állapotra értjük, azonban nem szabad elfelejteni, hogy gyászolhatunk más veszteségeket is (egyéni vagy kollektív [[trauma (pszichológia)|traumák]] elszenvedése, partnerkapcsolat megszakadása, [[munkanélküliség]], [[nyugdíj]]ba vonulás, költözködés, iskola- vagy munkahelyváltás, elbocsátás stb.). Egy szeretett személy elvesztése azonban sokkal intenzívebb választ vált ki. Az erre a veszteségre adott reakciót meghatározza az elhunyttal való kapcsolat jellege, a [[halál]] módja, a gyászoló életkora, alapszemélyisége, előzetes életeseményei, korábbi betegségei, aktuális pszichés állapota, [[kultúra|kulturális]] környezete, [[vallásosság]]a.
A gyász [[pszichológia]]i szempontból tekintve nem állapot, hanem egy összetett és természetes folyamat.
Az első modellek kezdetben három fázist állapítottak meg: az érzelmi [[sokk]]ot, a veszteség tudatosulását és a felépülést, az újraszerveződést ([[Engel]] 1964, [[Averill]] 1968). A gyakorlat szempontjából azonban érdemes a gyász folyamatát több stádiumon keresztül tárgyalni, hiszen egy összetett jelenségről van szó. Fontos, hogy a különböző szakaszokat nem lehet egymástól élesen különválasztani, a traumák után ugyanis vegyes érzések kavarodnak mindenkiben: bűntudat, önvád, harag, összevissza vágtáznak, mint a hullámvasút, hol az egyik, hol a másik erősödik.<ref>{{Cite web |title=Megoldja az idő? Nem. A
A következőkben [[Pilling János]] által elkülönített szakaszokat látjuk.
=== Anticipációs vagy megelőző gyász ===
| |||