„Lehár Ferenc” változatai közötti eltérés

Lehár Ferenc [[1870]]. [[április 30.|április 30-án]], éjfél előtt két órával született a [[Komárom (Szlovákia)|komárom]]i Nádor utcában. Május 4-én megkapta a keresztségben a Ferenc Kristóf nevet, méghozzá az 50. sz. gyalogezred lelkészétől, hiszen apja ott volt katonakarmester. Az idősebb Franz Lehár Polach (1838-1898) [[Morvaország|észak-morva]] származású volt, de az ausztriai Schönwald Marenben látta meg a napvilágot. Ősei, ameddig követhetők, üvegesek voltak, de földműveléssel is foglalkoztak. Franz Lehár a muzsikus pályát választotta és [[Šternberk|Sternberg]]ben a városi karmester diákjaként megtanult hegedűn, gordonkán, bőgőn, kürtön, klarinéton, trombitán és ütős hangszereken játszani. Egy ideig Sternbergben dolgozott mint városi zeneigazgató, majd az 1850-es évek második felében [[Bécs]]be költözött, ahol a Theater an der Wien fuvolása lett. [[1857]]-ben behívták katonának, és amilyen gyorsan csak tudott, beállt egy katonazenekarba, majd megpályázta az 50. gyalogezred megüresedett katonakarmesteri posztját. Az észak-olaszországi tartományokért vívott sikertelen háborúban való részvétele után [[1868]]-ban áthelyezték a gyalogezreddel együtt Komáromba, ahol megismerkedett jövendőbeli feleségével. A komáromi születésű Neubrandt Krisztina (1849-1906) - a legendák szerint - a város melletti cigánytáborban született. A legenda onnan ered, hogy a ''Cigányrét'' nevű külvárosban látta meg a napvilágot. [[Nagyigmánd|Igmándból]] származó, elmagyarosodott német kereskedőcsalád leánya volt, apja gyertyaöntéssel foglalkozott.<ref>[[Mácza Mihály]] 2018: Komáromi anziksz - Várostörténeti barangolások.</ref> [[1866]]-ban ismerkedett össze Franz Lehárral, majd [[1869]]. [[május 4.|május 4-én]] kötöttek házasságot, és a férfi szűkös legénylakásából átköltöztek a Nádor utcába, ahol aztán az ifjú Lehár Ferenc megszületett, a család hat gyermeke közül elsőként. A házasság szokatlan volt, hiszen az ifjú házasok nehezen értették meg egymást, tudniillik Franz keveset tudott magyarul, Krisztina pedig alig beszélt németül.<ref>{{cite book|last=Schneidereit|first=Otto|title=Lehár|pages=12–16}}</ref><ref>{{cite book|last=Gál|first=György Sándor|title=Az operettek könyve|pages=367|chapter=Lehár Ferenc}}</ref>