Wikipédia

„Epheszoszi Hérakleitosz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
17. sor:
}}
 
'''Epheszoszi Hérakleitosz''' (kb. [[I. e. 535|Kr. e. 535]] – [[I. e. 475|Kr. e. 475]]), ([[görög nyelv|görögül]]: Ἡράκλειτος ὁ Ἐφέσιος) az [[Égei-tenger]] partján található [[Epheszosz]]ban született [[preszókratikus filozófia|preszókratikus filozófus]]. [[Karl Jaspers]] szerint egyike volt az ún. [[tengelykor]] (i. e. 800–200) meghatározó gondolkodóinak. Az emberi tudattól független anyagi valóság létezésének hangsúlyozása, az istenimádás elutasítása miatt a [[materializmus]], az ellentétek szerepével kapcsolatos kutatásai miatt pedig a [[dialektika]] előfutárának is tekintik.
 
== Datálása és élete ==
25. sor:
Ugyancsak Diogenész feljegyzéseiben olvashatjuk, hogy Hérakleitosz visszautasította, hogy törvényeket alkosson az epheszosziak számára és inkább a gyermekekkel játszott az [[Epheszoszi Artemisz-templom|Artemisz-templomban]]. De életéről számos más legenda is fennmaradt, azonban életrajzának csupán azok a részletei fogadhatóak el bizonyosan, hogy [[Epheszosz]]ban élt, régi arisztokrata családból származott, és rendkívül embergyűlölő volt.
 
[[Phleiuszi Timón]] az i. e. 3. században működő szatirikus Hérakleitoszt αίνικτής-nek, „rejtvényben szóló”-nak nevezte.<ref>Diog. Laer. IX 6.</ref> Erről a tulajdonságáról kapta későbbi jelzőjét a σκοτεινός-t, latinul obscurus-t (homályos).<ref>Cicero: ''De finibus bonorum et malorum'' (A legfőbb jóról és rosszról). II 5, 15</ref> Másik ismert jelzője a „síró filozófus” volt, ami részben abból a mondásából származott, miszerint minden dolog folyik, másrészt pedig abból, hogy [[Theophrasztosz]] μελαγχολα-t tulajdonított neki,<ref>Diog. Laert. IX 6.</ref> bár ő ezen „indulatosságot” értett,<ref>lásd Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika VII 8: 1150 b 25</ref> és nem a szó későbbi és modern értelmében vett „melankóliát”.
 
A feljegyzések szerint hatvanéves korában „vízkórban” betegedett meg, azonban az orvosoknak nem engedte meg, hogy kezeljék. Tudni kell Hérakleitosztól, hogy azt állította, hogy az emberi lélek tűzből és vízből áll, a vízről pedig azt gondolta, hogy az emberi lény legrosszabb alkotóeleme. Míg a tűz a nemes célok felé emeli a lelket, a víz a legaljasabb szenvedélyek és a pusztulás fele tolja azt. Mivel az orvosokat elkergette, saját maga próbálta kezelni magát, így „egy istállóban, a trágya melege alá temette magát, azt remélve, hogy elpárolog testéből a víz.”<ref>Diog. Laert. IX. 3.</ref> [[Küzikoszi Neanthész]] szerint viszont azt parancsolta rabszolgáinak, hogy kenjék be trágyával, ezek után kifeküdt a napra, de miután a trágya felismerhetetlenné tette, felfalták a kóbor kutyák.<ref>Diog. Laert. IX. 4.</ref>
31. sor:
== Könyve ==
[[Fájl:Sanzio 01 Heraclitus.jpg|thumb|right|190px|Hérakleitosz ([[Raffaello Sanzio|Raffaello]]: ''Az athéni iskola'' c. festmény részlete)]]
Hérakleitosz valószínűsíthetően írt legalább egy könyvet. Diogenész Laertiosz szerint a könyv címe „A természetről” volt.<ref>Ezt a címet tulajdonították minden olyan szerző művének akit [[Arisztotelész]] és a peripatetikusok „természetkutatóknak” neveztek.</ref> Ugyancsak Diogenész feljegyzéseiben olvasható, hogy ez a könyv három fejezetre osztódott: a mindenségről szólóra, a politikára és a teológiára. Modern kori kommentátorok ezt a felosztást vitatják: Diels például azon a véleményen volt, hogy Hérakleitosz nem írt összefüggő könyvet, hanem csupán szóban tanított. Ezt az elméletet támasztja alá a mű tömörsége és könnyen megjegyezhető formája, nem hasonlítanak egy összefüggő, írásos munka alapján készült kivonatra. Ennek a nézetnek viszont ellentmond az 1. számú töredék, ami egy bonyolult szerkezetű mondattal kezdődik:
:''A Logoszt illetőleg, ami nem más, mint ez, az emberek mindig értetlennek bizonyultak, mind azelőtt, hogy meghallották volna, mint amikor már egyszer meghallották. Mert jóllehet, hogy minden e Logosz szerint történik, mégis a tapasztalatlanokhoz hasonlítanak, amikor olyan szavakat és tetteket tapasztalnak ki, amelyeket én elmagyarázok, midőn minden egyes dolgot megkülönböztetnek felépítése szerint, és kimutatom, hogyan van, de a többi ember ugyanúgy nincs tisztában azzal, amit ébren cselekszik, mint ahogy elfelejti, amit alvás közben tesz.''
::[[Sextus Empiricus]]: Adversus Mathematicos VII. 132.<ref>Steiger Kornél fordítása</ref>
44. sor:
=== Az ellentétek ===
Hérakleitosz az ellentétek között négy fajta csoportot különböztetett meg:
# Ugyanaz a dolog vált ki ellentétes hatásokat az őt megítélők különböző csoportjainál. (Például „a tenger a legtisztább és a legmocskosabb víz; a halaknak iható és életben tartó, az embereknek ihatatlan és pusztító”, „szamaraknak kedvesebb a szecska az aranynál” [az embereknek az arany a szecskánál] stb.
# Ugyanazon dolog különböző aspektusai ellentétes leírásokat tesznek lehetővé („Az út felfele és lefele ugyanaz”)
# A jó és a kívánatos dolgok csak akkor lehetségesek ha ismerjük az ellentéteiket. (Nem létezik helyes a helytelen nélkül)
62. sor:
=== A folyó-hasonlat ===
Hérakleitosz talán legismertebb fennmaradt töredéke a folyó-hasonlat:
:''Hérakleitosz azt mondja valahol, hogy minden mozgásban van, és semmi sem marad változatlan, és a folyó áramlásához hasonlítva a létezőket, azt mondja, hogy nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.''
::Platón: Kratülosz 402 A
 
86. sor:
 
== Magyarul ==
*Mousai hē peri physeós : Hérakleitos múzsái vagy a természetről / a mű töredékeit görögül és magyarul Kövendi Dénes bevezetésével, Hamvas Béla kísérőtanulmányával kiadta a Stemma.Megjelenés: Budapest : Officinal , 1936.
*<nowiki>Hérakleitos múzsái vagy A természetről : Pontos irányítás az élet célja felé / [a kísérőtanulmányokat írta Kerényi Károly, Kövendi Dénes] ; [... összeáll., a szöveget gondozta és az utószót írta Steiger Kornél] / [írta Diogenés Laërtios et al.]Megjelenés:     [Bp.] : Helikon, 1983 (Gyomaendrőd : Kner)Terj./Fiz. jell.:     78 p. ; 24 cmSorozat:     Helikon stúdió,</nowiki>▼
*Hérakleitos 131 fennmaradt mondata / Hamvas Béla fordításában.Megjelenés: Budapest : Forum, 1947 Budapest : Független Ny.Terj./Fiz. jell.: 8 p. ; 19 cmSorozat: Index röpirat- és vitairat-könyvtár
▲*<nowiki>Hérakleitos múzsái vagy A természetről : Pontos irányítás az élet célja felé / [a kísérőtanulmányokat írta Kerényi Károly, Kövendi Dénes] ; [... összeáll., a szöveget gondozta és az utószót írta Steiger Kornél] / [írta Diogenés Laërtios et al.] Megjelenés:     [Bp.] : Helikon, 1983 (Gyomaendrőd : Kner)Terj./Fiz. jell.:     78 p. ; 24 cmSorozat:     Helikon stúdió,</nowiki>
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
96 ⟶ 98 sor:
{{Wikidézet|Hérakleitosz}}
* Kirk, G.S., Raven, J.E., Schofield, M. A preszókratikus filozófusok. Atlantisz, Budapest 1998 (fordította Steiger Kornél és Cziszter Kálmán)
* Zeller, Edward: Outlines of the History of Greek Philosophy (translated by Sarah Frances Alleyne and Evelyn Abbott); London, Longmans, Green and Co. 1886
* Guthrie, W. K. C.: A History of Greek Philosophy (vol. 2 .); Cambridge, New Ed edition.
* Burnet, John: Early Greek Philosophy, ( 3rd edition); A & C Black Ltd., London, 1920.
* [https://web.archive.org/web/20071224173411/http://classicpersuasion.org/pw/diogenes/index.htm The Lives and Opinions of Eminent Philosophers by Diogenes Laertius] (translated by C. D. Yonge)
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Epheszoszi_Hérakleitosz”