„1956-os forradalom” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
99. sor:
=== A fegyveres felkelés kezdete ===
[[október 24.|Október 24-én]] hajnalban a szovjet honvédelmi miniszter, [[Georgij Konsztantyinovics Zsukov|Georgij Zsukov]] parancsára a szovjet csapatok bevonultak Budapestre. Szovjet harckocsik sorakoztak fel az [[Országház]] körül, valamint a hídfőknél és a legfontosabb útkereszteződéseknél, kezdetben elrettentő jelleggel, támadó fellépés nélkül.<ref>Úgy tűnt az 1953-as berlini felkeléskor sikerrel alkalmazott elrettentő taktikát alkalmazták. Emögött állhatott az akkor ott állomásozó haderő korlátozott létszáma, az ellenállás erejének alulértékelése illetve, hogy a szovjet vezetés e szakaszban még inkább politikai megoldást keresett.''Az 1956-os magyar forradalom. Reform - Felkelés - Szabadságharc - Megtorlás.'' Történelmi olvasókönyv középiskolásoknak; Tankönyvkiadó, Budapest, 1991</ref>
[[Kép:Soviet tank in Budapest 1956.jpg|bélyegkép|244px|balra|Szovjet tank a budapesti utcán a forradalom alatt]]
▲</ref> Az éjszaka felfegyverzett forradalmárok a város több pontján barikádokat emeltek, és megkezdődtek az utcai harcok. A forradalom alatt Budapesten összességében néhány ezer fő vette fel fegyverrel a harcot. A fegyveres felkelők többsége munkásfiatal, kisebb része diák, főleg egyetemisták, és sajátos jelenségként számos tizenéves fiú, a vakmerő, tankok elleni Molotov-koktélos akcióikkal hamar hírnevet szerző, a forradalom jelképévé váló „[[pesti srácok]]".<ref name=":2" /> Ezalatt az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] vezetősége megerősítette pártfőtitkári pozíciójában [[Gerő Ernő]]t, és az „ellenforradalom” leverésére katonai bizottság alakult, amely együttműködésről állapodott meg a [[székesfehérvár]]i különleges szovjet hadtesttel. Ugyanakkor azonban a nép által követelt kormányfőváltást is végrehajtották: a [[Kormány (állami szerv)|kormány]] ülésén [[Hegedüs András (politikus)|Hegedüs András]]t leváltották és Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnökké. (Lásd: [[Második Nagy Imre-kormány]])
Hajnalban a rádióban - az Akadémia utcai pártközpontban berendezett stúdióból - a kormány közleménye „ellenforradalmi, fasiszta, reakciós elemek” támadásának minősítette az eseményeket, és gyülekezési tilalmat hirdetett. 8 óra 13 perckor bejelentették Gerő megerősítését pártfőtikárként és Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését. Alig félóra múlva beolvasták [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] [[statárium]]át a harcolók ellen. Negyedóra múlva a rádió hivatalosan is bejelentette, hogy „szovjet alakulatok a kormány kérését<ref name=":3">A felkérést még Hegedüs leváltása előtt, 23-án éjszaka Hegedüs Andrástól szerezték meg a szovjet megbízottak, akik azt nagyon fontosnak tartották, és mindenképpen ragaszkodtak annak - akár utólagos - írásba foglalásához is. Ezt azonban csak napokkal később, már Nagy Imre miniszterelnöksége alatt kapták meg, Hegedűstől.
| |||