„Püthagoreusok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
||
59. sor:
A számokat nem számjegyekkel, hanem pontokkal ábrázolták, és aszerint sorolták őket csoportokba, hogy milyen, minél szabályosabb mintákba tudták rendezni a pontokat. Ekképpen megkülönböztették a négyzet alakban felírható, úgynevezett [[négyzetszámok]]at (4, 9, 16 stb.), a [[háromszögszámok]]at stb.
Főként [[Szpeuszipposz]] nyomán,<ref>John Burnet: ''[http://www.classicpersuasion.org/pw/burnet/egp.htm?pleaseget=48#N_82_ Early Greek Philosopy] {{Wayback|url=http://www.classicpersuasion.org/pw/burnet/egp.htm?pleaseget=48#N_82_ |date=20101212072918 }}'', link beill.: 2009. augusztus 24.</ref> a püthagoreusok munkásságát tekinthetjük a [[számelmélet]] alapjának, így például ők jöttek rá, hogy a páratlan számokat sorozatban összeadva (1+3=4, 1+3+5=9, 1+3+5+7=16) négyzetszámot állíthatjuk elő. Ezek párjaként, a páros számok sorozatos összeadásával (2+4=6, 2+4+6=12, 2+4+6+8=20 stb.) az úgynevezett [[hosszúkás számok|hosszúkás]] (gör. ''heteromékész'', eltérő oldalú) számokat (1*2 pont, 2*3 pont, 3*4 pont, 4*5 pont stb.) kapták meg.<ref>Heath, Sir Thomas:''[https://books.google.hu/books?id=drnY3Vjix3kC&pg=PA82&lpg=PA82&dq=%22oblong+numbers%22&source=bl&ots=v0_VtsDib7&sig=RVItdjUxInGYtdJCZ-DrRPmbmT4&hl=hu&ei=kc6SSvD5O8jdsgbC_6GiDA&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=7#v=onepage&q=%22oblong%20numbers%22&f=false A Hystory of Greek Mathematics]'' I. köt. 82. o. -, link beillesztése: 2009. augusztus 24.</ref>
Az egyik legszentebb számnak a 10-et tartották, a 10=1+2+3+4 egyenlőség miatt, mivel ez a „világ számainak összege” – a Világ-egységnek és -Eredetnek szimbólumának (1), az első női (páros) számnak, a világ-ősegész megbomlásának (2), az első férfi (páratlan) számnak (3), és az Érthetetlen és Isteni szimbólumának (4).
| |||