„Bicsérdy Béla” változatai közötti eltérés

==Életpályája==

 

 

 

Megtanult [[francia nyelv|franciául]], [[német nyelv|németül]], [[angol nyelv|angolul]]. Többször utazott Németországba, de járt Franciaországban és Angliában is, gyógykezelései és ismereteinek fejlesztése céljából.<ref>Dr. Oláh Andor: ''A bicsérdyzmus lényege,'' Életerő folyóirat, 1994. aug. 2.</ref>

Tanulmányozva a természetes életmód gyógyhatásait minden betegségéből kigyógyította magát, gyógyíthatatlannak mondott betegségéből is. A kopasz Bicsérdy visszanyerte hajzatának nagy részét, és saját állítása szerint három – korábban elvesztett – foga is visszanőtt.<ref>Bicsérdy Béla: Bölcsesség könyve</ref>

 

[[Fájl:Ada Kaleh.jpg|bélyegkép|230px|right|thumb|[[Ada Kaleh]] szigete képeslapon 1890 és 1905 között]]

Fogarason megjelentette ''A halál legyőzése'' című művét, amely nagy visszhangot váltott ki. [[Magyar nyelv|Magyarul]] és [[Román nyelv|románul]] megjelenő könyvei az élet több évszázadig való meghosszabbítását ígérték.

 

 

A magas, szikár, elegánsan öltözködő és választékosan társalgó Bicsérdy karizmatikus személyiség volt, rendkívül népszerű lett és tanításai nagyon gyorsan terjedtek. Bicsérdy hívei egyre sokasodtak, egész mozgalom alakult ki tanainak népszerűsítésére. Ők voltak a „bicsérdisták”, a társadalom valamennyi rétegét képviselve. 1925 körül már 120-150 ezer híve lehetett. ''„Nincsen ma már olyan ember még a legfélreesőbb faluban sem, aki legalább hírből ne hallott volna valamit a Bicsérdyzmusról''.” - írta egy kortársa.<ref>Dr. Soós Gábor: Bicsérdy Béla, a természetes gyógy- és új életmód feltalálója, 1926.</ref>

 

Több bicsérdista étkezde is nyílt [[Erdély]]ben. Követői közé tartozott többek között [[Tóth Menyhért]], [[Lévai Lajos]], Magyar Ilona, rövid ideig [[Kosztolányi Dezső]] is.<ref>http://www.huszadikszazad.hu/tudomany/kosztolanyi-dezso-ebedje</ref> Több ízben hallgatta előadását [[Babits Mihály]] és [[Darányi Kálmán (miniszterelnök)|Darányi Kálmán]] is. Budapesti otthonában többször felkereste [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] és [[Kodály Zoltán]].<ref>Schirilla György: Vegetáriánuskönyv</ref>

 

[[Fájl:Bicsérdyzmus.JPG|thumb|A Bicsérdyzmus című lap eleje (1925)]]

A követők körében nagy népszerűségnek örvendett Dr. Soós Gábor orvos ''Bicsérdy Béla, a természetes gyógy- és új életmód feltalálója'' című magasztaló könyve is.(1926)<ref>Dr. Soós Gábor: Bicsérdy Béla a természetes gyógy- és új életmód feltalálója, melynek követése estén mindenféle belső szervi betegségből ki lehet gyógyulni, megifjodni és sokáig élni. Oradea-Nagyvárad, Tiszántúli Hírlap k.nyomda., 1926.</ref>

 

1939-ben a vele készült riportban, amely ''Beszélgetés Bicsérdy Bélával, aki még hatszáz évig akar dolgozni rendszerén'' címmel jelent meg, így nyilatkozott: ''„Erőm háromszorosa a húsz évvel ezelőttinek... Mester lettem, szellemi és testi erőm folyton növekszik... Napi 22 órát dolgozom. Kétórai alvás folytonos tökéletesedésem mellett is elegendő részemre... Amit Bicsérdizmus néven ismernek és emlegetnek az csak nagyon kis része az én rendszeremnek. Nem mondom, annak is van jelentősége az egyénre nézve, ha egészségét a nyers növényi táplálékok evésével rendbe hozza. De ahhoz, hogy valaki a tanítványom lehessen, ahhoz nagyon sok megértés és munka kell... Az én rendszeremben nem a betegségek gyógyításáról van szó, hanem annak a tudásnak a megszerzéséről, amelynek révén az egyén rendben tartja egészségét és folyamatosan tökéletesíti magát.”'' A cikkíró leírja még, hogy a pesterzsébeti ház egybenyitott három szobája egy hatalmas könyvtárnak felel meg, hatezer könyvvel. A falakon a Mester saját festményei. A földön hatalmas súlyzók, amivel végzi a napi tornagyakorlatait.<ref>Az Est, 1939. szept. 1.</ref>

 

 

===Emigrációja és halála===

 

 

Életében ötször nősült, házasságaiból három gyermeke született.