„Türelmi rendelet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor:
[[Fájl:Abádszalók ref templom felirat.jpg|right|thumb|II. József rendeletére emlékeztető felirat 1789-ből az [[abádszalók]]i református templomban]]
A türelmi (latinosan: ''tolerancia'') rendelet az [[evangélikus kereszténység|evangélikus]]ok /lutheránusok/ [[kálvinizmus|református]]ok /kálvinisták/, (egyszóval: [[protestantizmus|protestánsok]]) és [[ortodox kereszténység|görögkeleti]]ek számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél.<ref name="rubicon"/> Ahol legalább száz, nem [[római katolikus egyház|katolikus]] család élt, ott azok saját költségükön létesíthettek illetve fenntarthattak helyi gyülekezeteket, sőt – torony és [[harang]] nélkül,<ref name="rubicon"/> nem közútról nyíló bejárattal – [[templom]]okat is építhettek.<ref name="rubicon"/> Erre a templomépítési rendeletre, csak 1786-ban került sor.<ref name="rubicon"/> A fent említett felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán. Az intézkedéseket a tolerancia eszménye és a birodalom egységesítésének vágya ihlette. Ugyanebben az évben a körülbelül {{formatnum:83000}} magyarországi [[zsidó vallás|zsidó]] helyzetét is rendezték.
A vegyes házasságból származó gyermekek helyzetét is rendezte a rendelet. Korábban ha az egyik szülő katolikus volt, akkor a gyermek kötelezően katolikussá vált. Az új szabályok szerint, ha az anya protestáns, akkor a lánygyermek is protestánssá válik, minden más esetben katolikusnak kell megkeresztelni.<ref name="rubicon"/>
Még a türelmi rendelet évében a császár a [[Róma|Rómának]] küldött egyházi jövedelmeket zárolta, és bevezette a [[pápa (egyházfő)|pápa]]i [[bulla|bullákat]] kihirdetésük előtt történő udvari ellenőrzését. [[II. József magyar király|II. József]] állammodelljében ugyanis az [[egyház]] pusztán az uralkodó egyik eszköze volt, így a róla elnevezett „[[jozefinizmus|jozefinista]]” politika jegyében igyekezett megvalósítani az államegyházat. Meggyőződése volt, hogy az egyházi vagyonnal szabadon gazdálkodhat, ha finanszírozza annak közfeladatait (oktatás, egészségügy), és biztosítja a valóban nép körében forgó alsópapság megélhetését. Ezek számát és javadalmait még növelte is. Cserébe feloszlatta a szemlélődő [[szerzetesrend]]eket, amelyek nem foglalkoztak tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal, ez mintegy 140 kolostor megszüntetésével járt, vagyonukat a Vallásalapba olvasztotta ([[szekularizáció]]s rendelet, [[1782]]. [[január 12.]]). Még a vallási ünnepek, a mise és a papnevelés rendjébe is beavatkozott.
| |||