„Midász” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Ο τύμβος (Τούμπα) του βασιλέα Μίδα της Φρυγία στο Γόρδιον.jpg|bélyegkép|A Midasz királynak tulajdonított [[halomsír|tumulusz]] Gordionban]]

A művészetben is nyomot hagyott, de inkább csak a kis művészetben, különösen a vázafestészetben. A piros alakos vázákon ábrázolják Midaszt, mégpedig túlnyomólag azt a jelenetet, amidőn az elfogott Silenus bölcselkedését hallgatja, és benne gyönyörködik (kiemelendő a [[British Museum]] egyik vázája, Annali, 1844, H. tábla). Mindezt összefoglalva és az idevágó irodalom segítségével csoportosítva, Midaszt illetőleg a következőkben állapodhatunk meg: Midasz egy olyan ősrégi istenség, akit úgy az északi Göröghonban telepes Briges, mint a kisázsiai Phryges egyaránt tiszteltek; mindkét népnek fejedelmei (többi közt hírneves macedóni királyok) őt tekintették törzsökös ősüknek. A Briges Északra vándorolván, magukkal vitték Midasz mondáját, amely ott összetákolódott Silenus mítoszával, melynek bölcsője viszont [[Macedónia]]. A görög természeti daemon (folyamisten, virágdaemon) a népnek mítoszalkotó köztudatában összefolyt a Briges törzsökös hősével, s így esik meg, hogy Silenust Midasz bűvös rózsakertjében fogják el. De lassankint a görög Midasz egészen háttérbe szorul a phrygiai király előtt, aki hol mérhetetlen kincseiben dúskál, hol viszont az élvezet csömörétől hajtva, az erdők rengeteg sűrűjébe menekül. Ebben a kétlaki Midaszban egyaránt fordulnak elő vonások a phrygiai királyok Midaszaiból, valamint a régi természetistenségből, akit aztán a helyhez kötéssel egyszerre Silenusszal is kapcsolatba hoztak. Így aztán azok az eredetileg északi [[Görögország]]ban otthonos mondák, melyeket hol a Bermius hegyhez, hol az Inna forráshoz (Paeoniában) fűztek, áttelepültek Phrygiába, sőt olyan más kisázsiai vidékekre is, amelyek hajdan phrygiai uralom alatt állottak, pld. Ancyrába. Valamelyik prhygiai uralkodó vagy főúr (a felirat szerint [[Attisz|Atys]] nevű) egy érdekes emléket emelt, amely a phrygiai építészet emlékeinek sorában kiváló figyelmet érdemel, s amelyet Midasz sírjának neveznek (533. á.). Az emlék, mely a Dogan Lu hegységbe vájt temető-városhoz tartozik, kiváló példája a Phrygiában előforduló sziklasíroknak, melyeknek kőbe vésett nagy felületű homlokzatai az építészeti formák és tagok teljes hiánya mellett keretben kifeszített óriási szőnyegekre emlékeztetnek. Az alul levő egyszerű nyílás képezi a sírhoz való bejáratot.

== A történelmi alak ==

Az utolsó valóságos Midász király (más néven ''Mita'') Kr. e. 8. sz. végén - 7. sz. elején élt frígiai király, [[Gorgiász]] fia volt. Baráti viszonyban volt a görögökkel. Tróját odaajándékozta a delphoi jósdának. [[Agamemnón király]] leányét vette feleségül.<ref> Magyar nagylexikon</ref> Amikor a [[kimmerek]]<ref>http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/1844.html</ref> betörtek Anatóliába és Frígiát is megtámadták, öngyilkos lett és vele együtt megdőlt a frígiai birodalom is.

 

* Magyar nagylexikon 13. kötet 110. old. (Két külön szócikk!)

== Jegyzetek ==