„Magyarország bíróságai” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{lektor}}
'''[[Magyarország]] [[wikt:bíróság|bíróság]]airól''' az Alaptörvény 25-28. cikkei rendelkeznek "Az állam" című fejezeten belül.A 25.cikk első három bekezdése meghatározza a bíróság feladatát és az ügyeket, amelyek a bíróság döntési jogkörébe tartoznak.<ref>"(1) * A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság.
16 ⟶ 15 sor:
== Történetük ==
Az [[ókor]]ból a két legnagyobb városállam Róma és Athén jogrendszere ([[római jog]]) a legismertebb Európában.
"Az athéni bíróságok (dikaszterionok) többnyire esküdtek testületei voltak; a legegyszerűbb magánjogi perben 201 főből álló dikasztérion döntött, de a per tárgyától függően léteztek 401, 501, 2.501 sőt 6.000 bíróból álló bíróságok is. A bírók átlagemberek, szakképzetlenek voltak, akik a démoszból, Athén polgárai-nak összességéből kerültek ki. A demokratikusan szerveződött bíróságok struktúrájából eredően szinte minden pernek politikai dimenziója volt. Az eljá-rás menetében nem volt lényeges különbség a magánjogi és közjogi-politikai per (pl. felségárulás) között."<ref>[http://acta.bibl.u-szeged.hu/7216/1/juridpol_065_369-389.pdf Gerhard Thür:Athén bírósági szervezete a Kr. e. 4. században]</ref>
|