„Magyarország bíróságai” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Margit1951Bpest (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Margit1951Bpest (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
"Az athéni bíróságok (dikaszterionok) többnyire esküdtek testületei voltak; a legegyszerűbb magánjogi perben 201 főből álló dikasztérion döntött, de a per tárgyától függően léteztek 401, 501, 2.501 sőt 6.000 bíróból álló bíróságok is. A bírók átlagemberek, szakképzetlenek voltak, akik a démoszból, Athén polgárai-nak összességéből kerültek ki. A demokratikusan szerveződött bíróságok struktúrájából eredően szinte minden pernek politikai dimenziója volt. Az eljá-rás menetében nem volt lényeges különbség a magánjogi és közjogi-politikai per (pl. felségárulás) között."<ref>[http://acta.bibl.u-szeged.hu/7216/1/juridpol_065_369-389.pdf Gerhard Thür:Athén bírósági szervezete a Kr. e. 4. században]</ref>
 
"A civil jogszolgáltatásban a bírák ítélhetnek egymagukban is, de már a korai [[feudalizmus]]ban bírótársakat (cojudices, cum judice in judicio assidentes, jurati assessores) vettek maguk mellé. Ezek résztvétele több célt is szolgált: a több társsal törvénykező bíró nagyobb biztonsággal tudta alkalmazni a szokásjogot; a Jagelló-korban ([[Jagelló kor|w:hu:Jagelló-kor Magyarországon|Jagelló kor]]) már állandósultak az orsz. ~okban a protonotáriusok, az ítélőmesterek, kik a nagybírák jogban járatos állandó segítőtársai voltak."<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/B/b%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1g.html Magyar Katolikus Lexikon Bíróság szócikkből idézet]</ref> Az ítélőmesterek rendszerét a [[Tripartitum]], vagy másként Hármaskönyv is megőrizte.
 
A kiegyezés nagyban befolyásolta a bírósági rendszert is Magyarországon.<ref>https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/jogforrasok/item/294-a-birosagi-rendszer-1868-utan</ref>