A '''tömeg''' a [[fizika]]i testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri. A [[súly]]tól eltérően a tömeg mindig ugyanaz marad, akárhová kerül is a hordozója. A [[relativitáselmélet]]ben az [[invariáns tömeg]] nem függ attól sem, milyen [[vonatkoztatási rendszer]]ből nézzük a testet. A tömegnek központi szerepe van a [[klasszikus mechanika|klasszikus mechanikában]] és a vele kapcsolatos területeken. A vonatkoztatási rendszert a tehetetlenség vonatkozásában ''inerciarendszernek'' nevezzük. A tömeg számos formája jelenik meg a relativisztikus mechanikában.
Szigorúan véve három különböző dolgot neveznek ''tömegnek'':
* A ''tehetetlen tömeg'' a test [[tehetetlenség]]ének mértéke: a rá ható erő mozgásállapot változtató hatásával szembeni ellenállás. A kis tehetetlen tömegű test sokkal gyorsabban változtatja mozgásállapotát, mint a nagy tehetetlen tömegű.
* A ''passzív gravitáló tömeg'' a test és a [[gravitáció]]s [[Erőtér|tér]] kölcsönhatásának mértéke. Azonos gravitációs térben a kisebb passzív gravitáló tömegű testre kisebb erő hat, mint a nagyobbra. (Ezt az erőt nevezik a test [[súly]]ának. Gyakran a hétköznapi értelemben a „súlyt” és a „tömeget” szinonimaként használják, mert a gravitációs tér nagyjából állandó nagyságú az egész [[Föld]] felszínén. A fizikában a kettőt megkülönböztetjük: egy testnek nagyobb lesz a súlya, ha erősebb gravitációs térbe helyezzük, de a passzív gravitáló tömege változatlan.)
* Az ''aktív gravitáló tömeg'' a test által létrehozott gravitációs tér erősségének a mértéke. Például a [[Hold]] gyengébb gravitációs teret hoz létre, mint a Föld, mert a Holdnak kisebb az aktív gravitáló tömege.
A fizikától eltérően a hétköznapi nyelvhasználat a „tömeg” – mint mérték – helyett általában a „súly” kifejezést használja.
