„Bibó István (politikus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel |
||
69. sor:
De e minőségében a miniszterelnökkel már nem tudott találkozni. [[november 4.|November 4]]-én megindult a katonai invázió. Nagy Imre miniszterelnök az Országházból drámai hangú rádióbeszédben jelentette be: "Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt."<ref>Donáth Ferenc: Nagy Imre 1956. november 4-ei rádiószózata és a Genfi Egyezmények. Múltunk, 2007/1. sz. 150-168. o.</ref> Majd munkatársaival és családtagjaikkal együtt a [[Jugoszlávia|jugoszláv]] követségen kért menedéket.
Bibó ezután érkezett meg az érte küldött autóval a Parlamentbe. Ott tárgyalt [[Tildy Zoltán (politikus)|Tildy Zoltán]]nal és másokkal, majd mint az egyedüli törvényes magyar kormány képviselője felhívást intézett a magyarokhoz és a világhoz. Egyfelől felszólította a magyar népet, hogy "a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyvereivel éljen". Másfelől kérte a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését a leigázott magyarság szabadsága érdekében.<ref>''Bibó István (1911-1979). Életút dokumentumokban''. Válogatta, összeállította Huszár Tibor. A felhasznált interjúkat készítette Huszár Tibor és Hanák Gábor. A kötetet szerkesztette: Litván György és S. Varga Katalin. 1956-os Intézet - Osiris-Századvég, Bp., 1995. 449-450. o.</ref> A parlament épületét [[november 6.|november 6-án]] hagyta el. Kijövetele után ''Expozé a magyarországi helyzetről'' címmel készített egy összefoglalást, majd egy tervezetet a kiegyezéses kibontakozásról, melyet eljuttatott az amerikai, az indiai és más követségekre. Miniszteri megbízatása hivatalosan [[november 12.|november 12-én]] szűnt meg a kormány felmentésével és ennek a Magyar Közlönyben való közzétételével.<ref>''Bibó István (1911-1979). Életút dokumentumokban''. Idézett mű: 454. o.</ref>
Újabb javaslatot dolgozott ki a „magyar kérdés kompromisszumos megoldására”, amelyet a - [[november 14.|november 14-én]] [[Újpest (városrész)|Újpesten]], az [[Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.|Egyesült Izzó]]ban megalakult - [[Nagybudapesti Központi Munkástanács]] tárgyalási alapnak fogadott el, ám a tárgyalások csak színleg kezdődtek meg. December elején [[K. P. S. Menon]]nal, [[India]] budapesti nagykövetével tárgyalt és átadta neki a ''Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról'' című,<ref>[http://mek.oszk.hu/01900/01937/html/szerviz/dokument/bibo128s.htm Bibó István: Nyilatkozat 1956. december 8.], mek.oszk.hu</ref> [[Farkas Ferenc (politikus)|Farkas Ferenccel]], [[Varga István]]nal, [[Féja Géza|Féja Gézával]] és [[Tamási Áron]]nal közös írását.
| |||