„Naplás-tó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15)
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
49. sor:
A környező nádas, valamint a patak völgyében lévő alsó és felső [[láprét]]en kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a [[Európai struccpáfrány|struccpáfrány]], a [[szibériai nőszirom]], [[borzas füzike]] és több [[Kosborfélék|orchidea]]féle, valamint a [[mocsári tisztesfű]] ''(Stachys palustris),'' [[keskenylevelű gyapjúsás]] ''(Eriophorum angustifolium)'' és [[zsombéksás]] ''(Carex elata).''<ref>{{CitWeb|aut=Marusnik Tünde|tit=Víz-ökológia|subtit=A Szilas-patak ökológiai és vízminőségi vizsgálata|url=http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0125/28.html|aurl=https://web.archive.org/web/20110828121845/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0125/28.html|archd=2011-08-28|accd=2017-12-19}}</ref> A tótól északra [[fűzláp]] található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az [[imádkozó sáska]] ''(Mantis religiosa),'' a [[nappali pávaszem]] ''(Aglais io),'' a [[kis balkáni futrinka]] ''(Carabus montivagus blandus)'' és a [[szentendrei változó futrinka]] ''(Carabus scheidleri distinguendus).'' A tó fontos élőhelye a [[barna ásóbéka|barna ásóbékának]] ''(Pelobates fuscus)'' és a hazánkban őshonos egyetlen [[teknősök|teknős]]fajnak, a [[mocsári teknős]]nek ''(Emys orbicularis).''<ref>[https://ng.hu/termeszet/2006/05/15/a_naplas_to_titkai/ A Naplás-tó titkai] , ng.hu</ref> A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített [[Cinkotai parkerdő]] változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a [[hegyi fakúsz]] ''(Certhia familiaris),'' az [[erdei fülesbagoly]] ''(Asio otus),'' [[fekete rigó]] ''(Turdus merula),'' [[zöldike]] ''(Chloris chloris)'' és az [[őszapó]] ''(Aegithalos caudatus).''<ref>{{CitWeb|tit=Madárgyűrűző tábor a Naplás-tó mellett|url=http://www.mme.hu/budapesti-helyi-csoport/madargyuruzo-tabor-naplas-mellett|red=Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület|date=2014-09-15|accd=2017-12-19}}</ref>
 
A tó védelem alá helyezésének indoka az volt (a [[Merzse-mocsár]]ral együtt), hogy Közép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét- és lápréttöredékek is.<ref>{{CitWeb|tit=Az ismeretlen Budapest: természeti ritkaságok a keleti végeken|url=https://vs.hu/magazin/osszes/az-ismeretlen-budapest-termeszeti-ritkasagok-a-keleti-vegeken-0421|red=VS.hu|date=2014-04-21|accd=2017-12-19|aurl=https://web.archive.org/web/20171222053612/https://vs.hu/magazin/osszes/az-ismeretlen-budapest-termeszeti-ritkasagok-a-keleti-vegeken-0421|archd=2017-12-22}}</ref>
[[Fájl:Szilas patak a Naplás tónál - 2014,09,28 (1).JPG|right|250px|thumb|A [[Szilas-patak]] a Naplás-tónál]]