„Békéscsaba” változatai közötti eltérés

Békéscsabán – hasonlóan más alföldi városokhoz – az [[élelmiszeripar]] dominált egészen az [[1970-es évek]] elejéig. A [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején a magyarországi malomipar egyik központja volt (István-Malom), de a szintén a 19. században alapított Jaminai Téglagyárnak köszönhetően az ország egyik vezető tégla- és cserépipari városává nőtte ki magát. Szintén ebben az időben kezdődött meg Békéscsaba nyomdászvárossá válása, ami a mai napig is meghatározó jelenség.<ref>{{cite web |url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=81878 |title=A nyomdaipar fellegvára ez a vidék - még mindig |accessdate=2007-06-13|format= |work=[[Beol.hu]]}}</ref> A két világháború között általánosságban jelentős fejlődés nem történt, a második világháború azonban már súlyos károkat okozott a termelőeszközökben. A háború utáni újjáépítést követően egy darabig nem történt érdemi változás, azonban a 70-es években az [[1968]]. [[január 1.|január 1-jén]] bevezetett, központilag elhatározott [[új gazdasági mechanizmus]] iparfejlesztési koncepciója jegyében a megyeszékhelyt is iparosították. Azonban ez már nem történt olyan intenzíven, mint az [[1950-es évek|'50-es évek]] [[Rákosi Mátyás|Rákosi rendszerében]], a belváros történelmi részét is épségben meghagyták, így máig megőrzött valamit egykori mezővárosi hangulatából. A rendszerváltás után a termelőüzemek döntő többsége csődbe ment, vagy erősen csökkentett kapacitással dolgozott tovább. Egyedüli kivételt talán a nyomdaipar jelentett, ami a mai napig megőrizte versenyképességét,<ref>{{cite web |url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=130615 |title=Lendületben a Békés megyei nyomdaipar – ismét vonzó lehet az ágazat |accessdate=2008-03-20|format= |work=[[Beol.hu]]}}</ref> sőt, számos fejlesztés és új beruházás is történt ebben az ágazatban.<ref>[http://beol.hu/bekes/gazdasag/kner-nyomda-ket-es-fel-milliard-forintos-fejlesztes-bekescsaban-344968 Kner Nyomda: két és fél milliárd forintos fejlesztés Békéscsabán], [[Beol.hu]], 2010. november 21.</ref> [[2008]] áprilisától az országban egyedül Békéscsabán nyílik mód a külföldről behozott használt autók eredetiségét bevizsgálni.<ref>{{cite web |url=http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=215505|title=Csak a Viharsarokban lesz mód áprilistól az egyedi regadó-megállapításra |accessdate=2008-03-20|format= |work=vg.hu}}</ref> Manapság a szolgáltatószektorok részesedése a legnagyobb a gazdaságban, míg az ipar és mezőgazdaság jelentősége fokozatosan csökkenőben van. A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta valamennyivel jobb az országos átlagnál.<ref>{{cite web |url=http://www.bekescsaba.hu/resource.aspx?ResourceID=gazdasagi_program2007 |title=Békéscsaba MJV Önkormányzata Gazdasági programja 2007–2010 között |accessdate=2007-03-20|format= |work=bekescsaba.hu}}</ref> A város vezetői többször próbáltak nagy, termelőüzemeket a Viharsarok fővárosába csábítani, de rendszeres az elutasítás, mivel gyakorlatilag Békés megye volt sokáig az utolsó, amelyet még nem kapcsoltak be az országos [[autópálya]]-hálózatba.<ref>{{cite web|url=http://www.beol.hu/cikk/168591|title=Csaba túl messze van - nem a békési megyeszékhelyt választotta az Apollo|accessdate=2008-08-21|format=|work=[[Beol.hu]]}}{{Halott link|url=http://www.beol.hu/cikk/168591 |date=2018-11}}</ref> Egy [[2008]]-ban publikált felmérés szerint a város tőkevonzás tekintetében a középmezőny alján található, a 23 megyei jogú város közül a 14.<ref>{{cite web|url=http://www.beol.hu/cikk/188927|title=Tőkevonzás: Békéscsaba a középmezőny végén található a listán|accessdate=2008-11-09|format=|work=[[Beol.hu]]|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081112044038/http://beol.hu/cikk/188927#|archivedate=2008-11-12}}</ref> Ez a helyzet 2019 októberéig állt fent, amikor is az [[M44-es (autóút)|M44 autóút]] első részének átadásával jelentősen javult a város megközelíthetősége.

2019 októberétől a megyeszékhely összeköttetése jelentősen javult nyugati irányban, ugyanis átadták az [[M44-es (autóút)|M44-es autóút]] első, középső szakaszát (Kondoros-Tiszakürt között), így a fővárost immáron 20-25 perccel gyorsabb elérni. Az építkezés mindkét irányban tovább folytatódik, várhatóan 2021-re fogja elérni a várost az M44-es.