„Perényi János (tárnokmester)” változatai közötti eltérés

Felesége, Kórógyi Fülpös fia János macsói bán nővére, Katalin volt, akit 1440-es évek végén, 1450-es évek elején vehetett feleségül, mert a feleség hozománya között volt Emőd, amit egy 1451-es oklevél már Perényi birtokának nevez.<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(per%C3%A9nyi*%20and%20s%C3%ADrk*)&s=SORT&m=11&a=rec#pg=191&zoom=f&l=s A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003) - Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig (191. old.]{{Halott link|url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(per%C3%A9nyi*%20and%20s%C3%ADrk*)&s=SORT&m=11&a=rec |date=2019-08 }}</ref>

*Miklós, 1471-ben részt vett a Vitéz János által szervezett összeesküvésben, és támogatta a társaságot, akik Szent Kázmér lengyel herceget (IV. Kázmér lengyel király fiát) hívták meg a magyar trónra, és a határon fogadta a királyjelöltet. Még sztropkói várát is megnyitotta a trónkövetelő előtt, akik megszállták azt és a környéket rettegésben tartva fosztogattak. Ezért elvették birtokait és testvéreire, Istvánra és Péterre írták. Később királyi kegyelmet kapott, de Sztropkó várát csak 1473-ban tudta visszaszerezni lengyelektől.<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=MEGY_BAZE_Hom_Bkmon_11_Fuzerivar&pg=0&lang=hun#pg=52&zoom=f&l=s Feld István - Juan Cabello - A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980) 51-52. oldal]</ref>1479-ben a testvérek megpróbálták magukat önállósítani a felvidék északkeleti részén. Miklós megsarcolta a Lengyelország felé vezető úton haladó kereskedőket. Ezért először a király színe elé hívatta, hogy megmagyarázhassa tetteit, amit többszöri felszólításra sem teljesített és korábbi viselkedésével sem hagyott fel.<ref>Teleki József gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. Oklevéltár. XII. (Pest, 1857.) 249. oldal, Mátyás 1483. július 21-én kelt oklevele, melyben Kassa városát utasítja Miklós Sztropkói várának mihamarabbi bevételére (Elérhető a [http://mol.arcanum.hu/medieval/opt/a101101.htm?v=pdf&a=start_f MOL] oldalán)</ref> Később [[Both család|Bajnai Both]] András küldi Kassára, hogy intézkedjen, az oklevél kelt 1483. október 7-én,<ref>Teleki 251. oldal</ref> és november 15-i oklevél néhaiként említi<ref>Teleki 252. oldal</ref>Mátyás 1483 őszén hadat küldött ellenük Lábatlani András vezetésével, hogy a ezt a dühöngő embert megfékezze.<ref>Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Tringli István: Hunyadi Mátyás és a Perényiek 188. oldal</ref> A testvérek ekkor [[Füleki vár|Fülek várába]] tették át székhelyüket, ahol a királyi csapatokat ágyútűzzel fogadták. A király seregei azonban erősebbnek bizonyultak, Miklós Fülek ostroma előtt, vagy alatt veszthette életét.<ref>[http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400295.htm Szilágyi: a Magyar Nemzet Története] szerint Sztropkó ostromakor halt meg</ref><ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(l%C3%A1batlani%20andr%C3%A1s)&s=SORT&m=1&a=rec#pg=103&zoom=f&l=s Simon Zoltán - A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000) 102. old.]</ref>

*Péter, aki 1482 körül halt meg<ref>[http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/index/a111127.htm?v=pdf&q=WRD%3D(l%C3%A1batlani%20andr%C3%A1s)&s=SORT&m=1&a=rec#pg=103&zoom=f&l=s Simon Zoltán - A füzéri vár a 16-17. században (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 1. Miskolc, 2000) 103. old.] </ref>