„XVI. János (ellenpápa)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások |
||
16. sor:
'''XVI. János''' (? – [[Fulda]], [[1001]]. [[augusztus 26.]]) néven vált ismertté a történelem 15. ellenpápája. Uralkodásának feltételeit a németellenes [[róma]]i nemesség, és azon belül is a befolyásos Crescenti család teremtette meg. A városi hatalmat a kezében tartó nemesség nem akart behódolni az erősebb császári hatalom előtt, és ezért mindig távoli lázadásokat szított. Ennek kereszttüzébe került János is.
[[Görögország|Görög]] származású volt, eredetileg Philagathosz Jánosnak hívták. 980-ban itáliai kancellár, 982-ben nonantulai apát, 988-ban Piacenza püspöke volt. Műveltsége és nyelvtudása miatt a császár követe Konstantinápolyban. Amikor [[III. Ottó]] német [[király]] Rómába vonult és ott unokaöccsét, [[V. Gergely pápa|V. Gergelyt]] választotta ki a [[pápa (egyházfő)|pápai]] trón örökösének, János a rossanói püspöki tisztséget töltötte be.<ref name="ReferenceA">Reinhard Barth i. m. 120.; Catholic Encyclopedia; Magyar katolikus lexikon.</ref>
Az új egyházfőt nagy ellenszenvvel fogadták a városi nemesek, ezért amikor a császár elhagyta Itáliát, felkelés tört ki Gergely ellen, amelynek élére a Crescenti ház ura, Numentanus állt. Gergelyt elűzték trónjáról, de mivel nem sikerült elfogni, [[Spoleto|Spoletóba]] menekült. Numentanus Jánost hívta Rómába, hogy új pápaválasztás után ő vezesse a [[Kereszténység|keresztény]] egyházat. Így [[997]]-ben a római nemesség akaratából XVI. János néven ellenpápa foglalhatta el a [[Laterán]]t.<ref name="ReferenceA"/>
| |||