„Francisco José de Goya y Lucientes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások |
|||
49. sor:
=== A San Antonio kápolna ===
Goya miközben képeket és grafikákat készített, [[1798]]-ban freskókkal díszítette a madridi San Antonio de la Florida-remetekápolnát.
Művészetének egyik csúcspontja ennek a kápolnának a kifestése, amelyben egyesíteni tudta a [[barokk]] lendületet, nagyvonalúságot, a [[rokokó]] kecsességet olyan kifejező erővel, amely mindaddig ismeretlen torzításokra és egyszerűsítésekre épült. A kupolán egy korlát mögött ábrázolja [[Páduai Szent Antal|Szent Antal]] csodatételét, a meggyilkolt ember feltámasztását és a tarka nézősereget. A sebtében felfestett vonásokon nem változtat, a színek lehető legkisebb kontrasztjával alakít ki egy-egy arcot, testet, mozdulatot. Egyazon művön belül össze tudta egyeztetni a formai újszerűséget a hagyományos technikával.<ref>A rokokótól 1900-ig i. m. 140. o.</ref>
=== A ''Los Caprichos'' ===
71. sor:
=== A háború borzalmai ===
''[[1808]]. [[május 2.|május 2-a]] : Harc a mamelukok ellen'' c. képet [[1814]]-ben festette Goya annak a dicsőséges napnak az emlékére, amelyiken [[Madrid]] népe Puerta del Solnál megtámadta a franciák szolgálatában álló zsoldos mameluk lovascsapatot.<ref>A rokokótól 1900-ig i. m. 144-145. o.</ref>
''[[1808]] [[május 3.|május 3-a]]: Madrid védőinek kivégzése'' című festmény az erőszak ábrázolásának egyik legmegrendítőbb képe. A fény ugyanabba az irányba halad, ahová a puskák is céloznak, az elkerülhetetlen halál borzalmát fokozza. 1814-ben festette Goya.<ref>A rokokótól 1900-ig i. m. 147. o.</ref>
=== A fekete festmények ===
| |||