Wikipédia

„Dolgok internetje” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
botok
156 650 szerkesztés
a [061] <ref> hibás központozással AWB
10. sor:
A kényelem mellett a közlekedés biztonságát is növelik a hálózatba kapcsolt autók (connected cars). Az ilyen kocsik állandó internetkapcsolattal rendelkeznek és valós időben kaphatnak információt a forgalmi helyzetről, az időjárásról stb. Ha balesetet szenvednek, akkor a beépített e-call automatikus segélyhívó rendszer értesíti az erre kijelölt központot, amely szükség esetén segítséget küld a bajba jutott autósnak, akinek ismeri a tartózkodási helyét. <ref>http://www.autoszektor.hu/hu/content/igy-valtoztatjak-meg-eletunket-halozatba-kapcsolt-autok</ref> Lehetővé válik a szervizbe való bejelentkezés távolról és a hálózaton keresztül történő hibakeresés, diagnosztika. <ref>https://www.whatcar.com/news/what-is-a-connected-car-and-what-are-its-benefits/n18929</ref>
 
Nagyon ígéretes az ipari felhasználás (angolul Industrial Internet of Things, IIoT) .<ref>https://www.iotworldtoday.com/2017/09/20/top-20-industrial-iot-applications/</ref>. Ilyenkor a gyártásban, a szállításban kapnak nagy szerepet az IoT eszközök. Az otthoni felhasználásnál érzékenyebb, precízebb szenzorokat használnak az iparban és a helymeghatározásra képes technológia is gyakoribb. Az iparban sokkal nagyobb adattömeget kell feldolgozni, jellemző a [[Big data]], a [[gépi tanulás]] (machine learning) és a [[felhőalapú számítástechnika]] (cloud computing). <ref>https://www.youtube.com/watch?v=6MN0xRJ3yzE</ref> Magyarországon is foglalkoznak már a vállalatok IIoT-vel. Ilyen például a [[MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.]], amely víz-, áram-, gáz- és hőmennyiség-mérésre alkalmas mérőóráit kapcsolja hálózatba a fogyasztás monitorozása, szabályozása érdekében. <ref>https://www.controllingportal.hu/okosmeres-a-mol-nal/</ref>
Az IIoT robbanásszerű növekedése azonban még várat magára, dacára annak, hogy a technológiai és piaci feltételek adottak. Ennek az az oka, hogy a vállalatoknál meglévő szakértelem egyelőre nem elegendő a technológia gyors elterjedéséhez. Nehezen találják meg azt a területet, amelyen az IIoT a legnagyobb hasznot hozza és az üzleti területek szakemberei nincsenek felkészülve a technológia fogadására, alkalmazására. <ref>https://www.controllingportal.hu/mitol-sikeres-egy-iot-projekt/</ref>
 
== Története ==
Az első "dolgok internetje" az az eszköz volt, amelyet az 1980-as évek elején az amerikai Pittsburghben, a Carnegie Mellon University-n készített pár lelkes műszaki zseni .<ref>https://www.ibm.com/blogs/industries/little-known-story-first-iot-device/</ref>. A számítógéptudományok tanszékének egyik hallgatója, David Nichols úgy találta, hogy a Coca-Cola automata túl messze van a tanszéktől és nem volt kedve odasétálni csak azért, hogy kiderüljön, nincs már kóla az automatában vagy éppen meleg az ital. Tudta, hogy létezik műszaki megoldás. Kérésére két hallgató, Mike Kazar és Ivor Durham, valamint a tanszék egyik kutatómérnöke, John Zsarnay elkészítette azt a szerkezetet, amellyel távolról is meg tudták állapítani, hogy van-e kóla a gépben és az elég hideg-e.
 
Az "Internet of Things" elnevezést azonban Kevin Ashton használta elsőként 1999-ben.<ref>https://www.telenor.hu/hipernet-guru/blog/business-cloud/internet-of-things</ref> Ashton a Procter & Gamble márkamenedzsereként el akarta érni, hogy a cég vezesse be az [[RFID]] technológiát a termékek, a készlet mozgásának követésére. Mivel akkor az internet nagy durranásnak számított, úgy gondolta, ha a prezentációjában szerepelteti az "internet" szót, nagyobb az esélye a sikerre. Ashton, mint a Massachusetts Institute of Technology-n működő Auto-ID Center egyik alapítója számos cégnél mutatta be prezentációját az RFID technológiáról, szponzorokat keresve. 2003-ra már 103 szponzora volt az Auto-ID Centernek. <ref>https://www.itchronicles.com/iot/history-of-iot-what-it-is-how-it-works-where-its-come-from-and-where-its-going/</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dolgok_internetje”