„Memória (számítástechnika)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:DDR RAM-2.jpg|bélyegkép|250px|Egy 1GB DDR RAM memória]]
 
A számítógépek megjelenésekor, és fejlődésük első 20-30 évében, az elektronikus [[digitális]] számítógép '''műveleti memóriája (memóriaegysége)''' ''[[adattár]]akból (tárolókból)'' állt és minden adattár címezhető ''memóriaelemekből'' (rekeszekből), ezekben raktározódott el a program, a számok, a műveletek részeredményei. A személyi számítógépek ([[Személyi számítógép|PC]]) elterjedésével a szó szervezésű számítógépek helyét a [[byte]] szervezésű számítógépek vették át. Egy-egy memóriaelem 1-8 byte hosszúságú is lehet. A memóriahely jelölésére szolgáló ''sorszámot'' nevezztük címnek. Megkülönböztetünk operatív tárat (memória) és külső [[adattár]]akat.(A nevem Sanyika és szexi vagyok)
 
Az ''operatív tár'' ''(a munkarekeszek)'' közvetlen kapcsolatban voltak az aritmetikai egységgel és a vezérlőegységgel ([[CPU]]). Az operatív tárat az [[1960-as évek]]ben [[Ferritgyűrűs memória|ferritgyűrűkből]] készítették és mátrixszerűen kötötték egymással össze. A számítástechnika őskorában, a ferritgyűrűs memória magas ára miatt kevés munkarekesszel rendelkező számítógépeknél, kiegészítő operatív tárolóknak ''[[mágnesdob]]okat'' is alkalmaztak. Tartós tárolásra, nagy adatmennyiség esetén ''[[mágneslemez]]t'' vagy ''[[mágnesszalag]]ot'' használtak, amelyek kiegészítő tárolóként többnyire kívülről csatlakoztak a számítógéphez.
Névtelen felhasználó