„Robert William Seton-Watson” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Helyesírási javítások (3. csoport: rövid i, hosszú í keverése) kézi ellenőrzéssel |
|||
90. sor:
Művei a magyarságról csekély ismeretekkel rendelkező brit olvasókhoz is eljutottak. Írásai nagy feltűnést keltettek [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]], valamint más külföldi országokban és ellentmondásos fogadtatásban részesültek. Összességében azonban kijelenthető, hogy a brit sajtó nagyobb része meggyőzőnek találta írását, és ezzel átformálta a közvéleményben a Magyarországról kialakult kedvező képet: a britek a 20. század első évtizedének végén már korrupt és nemzetiségeit kíméletlenül elnyomó népnek látta a magyart. Ezt Magyarországon is érezték és a két fél között az ellentét csak tovább nőtt. Seton-Watson, ha bírálatot kapott, akkor a véleményét kitartó makacssággal védelmezte. Az [[első világháború]] kitöréséig Seton-Watson érzelmei még nem vettek radikális fordulatot az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] integritását illetően. A [[Német Birodalom]]tól való félelmei miatt arra a következtetésre jutott, hogy szükség van egy erős, a nyugati hatalmakkal együttműködő, egységes közép-európai országra. Ennek következtében a magyarokkal szembeni ellenérzése részben annak tudható be, hogy elképzeléseit a magyar politikai vezetők által támogatott önállósodási törekvések veszélyeztették.<ref name="Oxford Dictionary of National Biography online" /><ref name="Jeszenszky 1" /><ref name="Beretzky 25">{{cite book|last=Beretzky|first=Ágnes|title=Scotus Viator és Macartney Elemér: Magyarország-kép változó előjelekkel (1905–1945)|publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest|year=2005|pages=25|isbn=9789630582469}}</ref>
Meggyőződésében és ellenérzéseiben megerősítette [[1909-es boszniai válság]] során a hírhedt [[1909-es zágrábi hazaárulási per]] is. Ebben az osztrák hatóságok 33 főt ítéltek börtönbüntetésre hamis bizonyítékok alapján. Ezt decemberben az ugyancsak nagy vihart kavaró [[Friedjung-per]] követte, amely során bebizonyosodott, hogy [[Heinrich Friedjung]] osztrák történész hibázott, mivel nem járt el körültekintően a korábbi per bizonyítékainak vizsgálata során. Seton-Watson a történteket "egyenesen gonoszságnak" tartotta. Ebben az időszakban szoros kapcsolatot épített ki a [[Pánszlávizmus|délszláv egységet]] támogató [[horvátok]]kal is. Az 1911-ben kiadott délszláv helyzetet elemző művéhez a következő ajánlást írta: ''„annak az osztrák államférfinak, aki a szükséges tehetséggel és bátorsággal rendelkezik”.'' A délkelet-európai nemzetiségi feszültségek magukra vonták a nagyhatalmak érdeklődését is, mivel [[Bosznia-Hercegovina 1908-as annexiója]], valamint az [[első Balkán-háború|első]] és [[második Balkán-háború]] egy esetleges, általános európai konfliktus lehetőségére hívták fel a figyelmet. Az ugyancsak 1911-ben kiadott „Korrupció és reform Magyarországonban” a választási visszaélések bemutatása mellett ismét a szerző elfogultságát mutatja az, hogy ezekben is csak a nemzetiségellenességet látta. Jászi az elismerő szavak mellett felhívta a figyelmét ezen tévedésére. Skót származásából és puritán beállítottságából is adódóan Seton-Watson progresszív-liberálisként a monarchia föderalizálásáért (trialista szövetségi rendszerré történő átalakításáért) és a közélet demokratizálásáért szállt síkra. Ebben hathatós segítségre lelt barátjában, [[Wickham Steed]]ben. Egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a cseh [[Tomáš Garrigue Masaryk]]kal, aki jelentős szerepet játszott a hatóságok bírálatában a zágrábi perek során. Seton-Watson a világháború
A korszakban megjelent jelentősebb művei a következők voltak:<ref name="Oxford Dictionary of National Biography online" />
|