„Berecz Károly” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
Berecz Károly már pályája kezdetén, mint politikai hajlamú költő tűnt fel. ''Állatmutatvánn'' című versében (1844), mellyel az országgyűlési ifjúság szatíra-pályázatát megnyerte, amelyben a külföldet majmoló arszlánokat gúnyolta, és a Védegylet mellett érvelt. ''Jobb hogy születtem ezred év utá''n (1845) című versét Petőfi ''Mért nem születtem ezer év előtt?'' című költeményére írta válaszul.<ref>[http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/464.html A magyar irodalom története - A szabadságharc kisebb költői], mek.oszk.hu</ref>
A szabadságharc után, 1850-től számos lapban jelentek meg versei, cikkei, elbeszélései, kritikái. A ''[[Pesti Napló]]'' (1850–1854) sok tárcacikkét és bírálatát közölte részben saját neve, részben ''Sever, Szilveszter'' álnevek alatt. Így írt pályatársa [[Petőfi-dagerrotípia|Petőfi Sándor dagerrotípián]] fennmaradt arcképéről 1874-ben a ''[[Magyarország és a Nagyvilág]]'' hasábjain: „''A jelen arckép reám megdöbbentő hatást tőn, mintha a nyomtalanul eltűnt a maga őseredeti alakjában lépett volna elém jeltelen sírjából, — e bánatosan
Verseket írt egyebek mellett a következő lapokba: Hölgyfutár (1850–1859), Szépirodalmi Lapok (1853.), Divatcsarnok (1853–1854), Szépirodalmi Közlöny (1857–1858.), Vasárnapi Ujság (1857, 1859,1875); Magyarország, Pesti Hirnök (az utóbbi két politikai lapnak belső munkatársa is volt (1860–1863), Fővárosi Lapok, Magyarország és a Nagyvilág, stb.
|