„Mesterséges intelligencia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam az utolsó 5 változtatást, visszaállítva InternetArchiveBot 21774030 változatára |
||
4. sor:
'''Mesterséges intelligenciának''' ('''MI''' vagy '''AI''' – az [[angol nyelv|angol]] '''A'''rtificial '''I'''ntelligence-ből) egy gép, [[Program (informatika)|program]]
vagy mesterségesen létrehozott [[tudat]] által megnyilvánuló [[intelligencia|intelligenciát]] nevezzük. A fogalmat legtöbbször a [[számítógép]]ekkel társítjuk. A köznyelvben több külön jelentésben használják:
#A mesterségesen létrehozott tárgy állandó emberi beavatkozás nélkül képes legyen válaszolni környezeti behatásokra (automatizáltság);
#A mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen hasonlóan viselkedni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény, még ha az azonos viselkedés mögött eltérő mechanizmus is húzódik meg (TI szimuláltság – ilyen értelemben beszélhetünk pl. a [[számítógépes játék]]ok gépirányította karaktereinek „intelligenciájáról”);
11 ⟶ 10 sor:
Bár a mesterséges intelligencia a [[sci-fi|tudományos-fantasztikus irodalom]] terméke, jelenleg a [[számítógép-tudomány]] jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, [[gépi tanulás]]sal, és a gépek adaptációjával foglalkozik. Így például szabályozással, tervezéssel és ütemezéssel, diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, kézírás-, beszéd- és [[arcfelismerés]]sel. Egy olyan tudományággá vált, amely a valós életbeli problémákra próbál válaszokat adni. A mesterséges intelligencia rendszereket napjainkban elterjedten használják a [[Közgazdaságtan|gazdaság]]- és [[orvostudomány]]ban, a [[Mérnöki tudomány|tervezésben]], a [[katonaság]]nál, sok elterjedt [[szoftver|számítógépes programban]] és [[videójáték]]ban.
==
A mesterséges intelligencia kutatást két fő iskolára oszthatjuk: a hagyományos MI-re és a [[számítási intelligencia|számítási intelligenciára]] ([https://en.wikipedia.org/wiki/Computational_Intelligence Computational Intelligence], CI).
A hagyományos MI főleg a jelenleg gépi tanulásként osztályozott módszerekből áll, amelyet a [[formális logika|formalizmus]] és a [[statisztika]]i [[analízis]] jellemez. A terület ismert még szimbolikus MI, logikai MI, tiszta MI ([https://en.wikipedia.org/wiki/Scruffies neat AI]), és [[GOFAI]] (jó, régimódi mesterséges intelligencia) neveken is. A terület a következő módszereket foglalja magába:
* [[Szakértői rendszer]]ek, amelyek egy szűk szakmai területen érvényes érvelési szabályokat alkalmaznak következtetések levonásához. A működése során tényekkel, és további tények kikövetkeztetéséhez alkalmas szabályokkal operál. Az egyik legismertebb az 1970-es években létrehozott [[MYCIN]], ami a vér betegségeinek diagnózisához adott segítséget.
* [[Esetalapú érvelés]]
* [[Bayes-hálózat|Bayes-statisztikán alapuló hálózatok]]
* [[Viselkedésalapú MI]]: egy moduláris módszer, MI-rendszerek kézi létrehozásához.
A számítási intelligencia az iterációs (lépésenkénti) fejlődést vagy tanulást helyezi előtérbe (például a paraméter hangolást a kapcsolat alapú rendszerekben). A tanulási folyamat gyakorlati tapasztalatokon alapul és nem szimbolikus, koszos MI ([https://en.wikipedia.org/wiki/Scruffies scruffy AI]) vagy [[puha számítási technikák|puha számítási technikai]] módszereket használ.
19 ⟶ 25 sor:
* [[Neuronhálózat]]ok: nagyon erős [[mintafelismerés]]i képességű rendszerek.
* [[Fuzzy rendszer]]ek: technikák a [[kockázat melletti érvelés]]hez, amelyeket elterjedten használnak modern ipari és fogyasztói szabályozási rendszerekben.
* [[Evolúciós számítási technika|Evolúciós számítási technikák]], amely a biológia által inspirált fogalmakat (például [[populáció]], [[mutáció]], [[a legjobb túlélése]]) alkalmaz egyes problémák egyre jobb megoldásához. Ezek a módszerek az [[evolúciós algoritmus]]ok (például [[genetikus algoritmus]]ok) és a [[raj-intelligencia]] (például [[hangya algoritmus]]) területekre
A két fő irányvonal elemeit próbálták ötvözni a [[hibrid intelligens rendszer]]ekben, amelyekben a szakértői rendszerek következtetési szabályait hozzák létre neuronhálózatok vagy a statisztikai tanulás képzési szabályainak segítségével.
== Története ==
[[Kép:Turing-test.gif|jobbra|bélyegkép|A [[Turing-teszt]] koncepciója<ref>[http://hvg.hu/tudomany/20140608_mesterseges_intelligencia_turing_teszt Áttörés: 64 év után átment egy számítógép a Turing-teszten]</ref>]]
A [[17. század]] elején [[René Descartes]] úgy gondolja, hogy
Az [[1910-es évek]]ben [[Bertrand Russell]] és [[Alfred North Whitehead]] kiadja a ''[[Principia Mathematica]]''-t, ami forradalmasítja a [[formális logika|formális logikát]]. [[1943]]-ban [[Warren McCulloch]] és [[Walter Pitts]] kiadják ''Az idegi működés logikai alapjai'' ''(A Logical Calculus of the Ideas Immanent in Nervous Activity)'' című művüket, amellyel megalapítják a [[neuronhálózat]]ok elméletét.
| |||