„Almásy Géza” változatai közötti eltérés

[[1849]]-ben született a nagy múltú [[Almásy család]]ba Almásy László és Dőry Paula negyedik gyermekeként. Tanulmányai befejeztével az [[Országgyűlés]] képviselőházának háznagyi titkáraként működött. [[1870]]. [[június 20.|június 20]]-ától másfél éven keresztül [[Heves vármegye]] Tarnai járásának esküdtje volt. [[1877]]-ben választották meg a Tarnai közép járás szolgabírájává, mely tisztét egészen [[1883]]-ig betöltötte, amikor is áthelyezték az Egri járásba ugyancsak szolgabírónak. [[1887]]-től országgyűlési képviselővé választották, és ekkor lemondott a szolgabíróságról. A [[Szabadelvű Párt]] politikusaként tagja volt több bíráló és közigazgatási bizottságnak is. [[1892]]-ben iktatták be [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye]] főispáni hivatalába, ahol a [[Szatmár vármegye]] főispáni székébe távozó [[Újfalussy Sándor]] helyébe lépett. Főispánsága alatt nehéz idők jártak a vármegyében. [[1893]] [[tavasz]]ántavaszán [[Jászladány]]ban tűz ütött ki, ahol 300-nál is több épület égett le, majd mintegy három hónap múltán [[Szolnok]]on és a környékbeli falvakban [[kolera]]járvány tört ki. Hajdu Sándort, Almásy alispánjának idegeit a kolera elleni küzdelem felőrölte, felfüggesztették, majd nyugdíjba vonulva hamarosan el is hunyt. Ugyancsak Almásy hivatala idején mentek végbe az egyházpolitikai reformok is. Szintén ekkor ünnepelte [[Magyar Királyság|Magyarország]] ezeréves fennállását, a vármegyében tartott megemlékezésen a főispán mondhatta el az ünnepi beszédet. [[1898]] őszén Almásy visszavonult a közhivataloktól, helyére pedig a kormány [[Lippich Gusztáv]]ot jelölte ki.