„Politikatörténeti Intézet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
24. sor:
A [http://polhist.hu/intezet/ Politikatörténeti Intézet] (PTI) az állami intézményrendszeren kívül működő, kiemelten közhasznú kutatóhely. Elsődlegesen új- és jelenkori történeti és társadalomelméleti kutatásokkal foglalkozik, valamint nyilvános [http://polhist.hu/intezet/leveltar-konyvtar/ levéltárat és könyvtárat] működtet. Ezek mellett tudományos és kulturális rendezvényeknek, konferenciáknak, előadásoknak, filmklubnak, kiállításoknak is otthont ad. Olyan baloldali szellemi műhely, amely elsősorban a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás megújítására, népszerűsítésére összpontosít.
== Székháza ==▼
A Politikatörténeti Intézet jelenleg még a Kossuth téren, az Alkotmány u. 2. szám alatt működik. Az [https://www.neprajz.hu/muzeumrol/az-epulet-tortenete.html épület] eredetileg az [[Igazságügyi palota (Budapest)|Igazságügyi palota]] volt, amelyet [[Hauszmann Alajos]] tervei alapján építettek 1891–1893 között [[neoklasszicista]] stílusban. 1945-ig itt működött a Budapesti Királyi Ítélőtábla, a Királyi Főügyészség, a Koronaügyész Hivatala és a Magyar Királyi Kúria – utóbbi két intézmény helyezkedett el az épület Alkotmány utcai szárnyában. A főváros [[Második világháború|II. világháború]] végi ostroma alatt az épület súlyos sérüléseket szenvedett, több évig tartott az újjáépítése. 1952-től itt működött a Magyar Munkásmozgalmi Intézet (lásd: Szabad Nép, 1952. március 11.) majd 1957-ben az épület kétharmad részét (a központi nagycsarnokkal együtt) a [[Magyar Nemzeti Galéria]] kapta használatba, míg az Alkotmány utcai szárnyat az MSZMP Párttörténeti Intézete kapta. 1973-ban az addig a [[Nemzeti Galéria (egyértelműsítő lap)|Nemzeti Galéria]] által használt épületrészbe a [[Néprajzi Múzeum (Budapest)|Néprajzi Múzeum]] költözött.▼
== Történeti kutatások ==
A Politikatörténeti Intézet megalakulásától fogva használja az épület Alkotmány utcai szárnyát. 2012 óta nyilvános az a [https://hvg.hu/itthon/20120404_kuria_politikaitorteneti_intezet kormányzati terv], hogy az újjászervezett Kúriát költöztetik vissza az épületbe, a Néprajzi Múzeum és PTI kiköltöztetésével. Az állam [http://polhist.hu/intezet/sajtoszemle/ pert] indított a PTI ellen, elvitatva az épülethasználati jogát, de azt első- és másodfokon is elvesztette. Végül felülvizsgálati kérelem után, 2018. november 26-án a Kúria felülbírálta a korábbi ítéleteket, és [https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-pfvvi214802018-szamu-elvi-jelentosegu-ugyrol kimondta], hogy törölni kell a PTI javára két évtizeddel korábban a földhivatalnál bejegyzett használati jogot. Ugyanakkor alaptalannak találta és elutasította az állam kiürítésre irányuló keresetét, ezzel megerősítve azt, hogy az intézet jogszerűen, érvényben lévő szerződés alapján használja az épületrészét. Jelenleg az állam és az intézet között [https://nepszava.hu/3050757_foldes-gyorgy-vereseg-gyozelmi-esellyel több per] van folyamatban a kiürítés, illetve vagyoni ellentételezés ügyében.▼
A Politikatörténeti Intézet elsősorban [[Magyarország]] 19–20. századi történetével és a baloldali mozgalmak történetével foglalkozik. A kutatások részben az intézet [http://polhist.hu/intezet/tudomanyos-projektek/ tudományos projektjeinek] keretében folynak, külső kutatók és fiatal ösztöndíjasok bevonásával, részben a munkatársak egyéni munkáiból állnak. Az intézet – és annak [http://polhist.hu/intezet/tudomanyos-osztaly/ Tudományos Osztálya] – mind a kutatások, mind a rendezvények szervezésében együttműködik más tudományos intézményekkel, illetve azok kutatóival.
'''Az intézet fő aktuális projektjei:'''
1. [http://polhist.hu/nepostrans-negotiating-post-imperial-transitions/ NEPOSTRANS – Negotiating post-imperial transitions: from remobilization to nation-state consolidation. A comparative study of local and regional transitions in post-Habsburg East and Central Europe] (Posztimperiális átmenetek tárgyalása: a remobilizációtól a nemzetállami konszolidációig. Helyi és regionális átmenetek összehasonlító elemzése a Habsburg Birodalom utáni Kelet- és Közép-Európában)
European Research Council (ERC) Consolidator Grant kutatói pályázat, 2018–2022
Kutatásvezető: Egry Gábor
2. [http://polhist.hu/nyugati-hatasok-es-transzferek/ Nyugati hatások és transzferek a magyar kultúrában és társadalomtudományokban az 1970-es és 1980-as években]
OTKA FK (fiatal kutatói) pályázat, 2017–2021
Kutatásvezető: Takács Róbert
Az intézet kutatási témái között szerepel(t) többek között: baloldali mozgalmak története; munkástörténet; Kádár-korszak bel- és külpolitikája; kisebbségtörténet; Tanácsköztársaság; sajtó- és médiatörténet; kulturális transzferek története; hadifoglyok és emigránsok; választástörténet; nyitott/zárt Magyarország; nőtörténet; értelmiségtörténet; 1945 a magyar és a nemzetközi történelemben; desztalinizáció; 1956; 1968; rendszerváltás története. 2000-től az intézetben Budapest-történeti Műhely is működött, amely számos főváros történetével foglalkozó [https://napvilagkiado.eu/?s=budapest&post_type=product könyvet] adott ki a Napvilág Kiadóval együttműködésben.
== A Múltunk folyóirat ==▼
A Politikatörténeti Intézet tudományos folyóirata a Múltunk. A negyedévente megjelenő lap fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. Rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be [[Magyarország]] és [[Európa]] történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.
A Múltunk jelenlegi felelős szerkesztője Takács Róbert.
<br />
==
Az Intézetben a
a társadalomelméleti kutatások szervezett formában 2002 őszén indultak meg, a Társadalomelméleti Kutatócsoport felállításával, amelynek vezetője Andor László volt. A PTI Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre ösztöndíjas kutatókkal. A Műhely célja a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz való hozzájárulás. A kutatói foglalkoznak többek között ideológiákkal, poszt-marxizmussal, politikai gazdaságtannal, demokráciaelmélettel, populizmussal, ökopolitikával, a művészet és az emancipáció kapcsolatával, társadalmi igazságossággal és szolidaritással, nacionalizmussal. [hiv.: <nowiki>http://polhist.hu/intezet/tem</nowiki>] A Műhely rendszeresen szervez beszélgetéseket és közéleti vitákat, együttműködve más társadalomkritikai műhelyekkel, valamint [https://napvilagkiado.eu/term%C3%A9kkateg%C3%B3ria/sorozatok/tarsadalomelmeleti-muhely könyvsorozatot] ad ki a Napvilág Kiadóval együttműködésben.
Az intézetben a társadalomelméleti kutatások szervezett formában 2002 őszén indultak meg, a Társadalomelméleti Kutatócsoport felállításával, amelynek vezetője Andor László volt. A [http://polhist.hu/intezet/tem PTI Társadalomelméleti Műhelye] (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre ösztöndíjas kutatókkal. A Műhely célja a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz való hozzájárulás. A kutatói foglalkoznak többek között ideológiákkal, poszt-marxizmussal, politikai gazdaságtannal, demokráciaelmélettel, populizmussal, ökopolitikával, a művészet és az emancipáció kapcsolatával, társadalmi igazságossággal és szolidaritással, nacionalizmussal. A Műhely rendszeresen szervez beszélgetéseket és közéleti vitákat, együttműködve más társadalomkritikai műhelyekkel, valamint [https://napvilagkiado.eu/term%C3%A9kkateg%C3%B3ria/sorozatok/tarsadalomelmeleti-muhely könyvsorozatot] ad ki a Napvilág Kiadóval együttműködésben.
A TEM koordinátora Antal Attila, kutatóként dolgozik Kiss Viktor. Az elmúlt években 17 ösztöndíjas végzett kutatómunkát a műhelyben.
== A könyvtár ==▼
<br />
▲== A könyvtár és levéltár ==
A Politikatörténeti Intézet nyilvános tudományos szakkönyvtárt működtet, amely gyűjti, rendezi, nyilvántartja, tárolja és a kutatók rendelkezésére bocsátja a [[politikatörténet]], [[politikatudomány]] elméleti szakirodalmát, szakfolyóiratait, Magyarország új- és legújabb kori történetének teljes szakirodalmát, az új- és legújabb kori egyetemes történet minden magyar nyelvű önálló kiadványát, a Magyarországon működő pártok és politikai szervezetek kiadványait.
A 2008-ban megújult könyvtár állománya 125 000 kötet. Idegen nyelvű könyveinek száma meghaladja a 25 000 darabot, míg a folyóirat-állomány kb. 6000 címet foglal magában. A könyvtár 2008-ban felújított olvasótermeiben fogadja helyben olvasásra a kutatókat, érdeklődőket.
A [[Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár]] (PIL) 1989 előtt elsősorban a magyar [[munkásmozgalom]] 1945 előtti legális és illegális mozgalmainak, a második világháborút követő „népi demokratikus korszak” pártjainak, a baloldali ifjúsági szervezeteknek, e mozgalmakhoz és szervezetekhez kötődő személyiségeknek az iratait gyűjtötte. 1992-ig őrizte a [[Magyar Dolgozók Pártja]] és a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] iratait is. 1998 óta letétként kezeli a magyarországi [[szakszervezeti mozgalom]] 1945-1989 között keletkezett, korábban a Szakszervezetek Központi Levéltárában őrzött dokumentumait. Gyűjtőköre ma már nemcsak a magyar politikai baloldal, hanem a legújabb kori magyar történelem egészére is kiterjed.
71 ⟶ 91 sor:
Őrizetében 3745 folyóméternyi irat, 1215 magnókazetta és szalag, 30 lemez, és 284 tekercs kutatófilm van. A fondok túlnyomó része rendezett, leltározott.<ref group=megj>A [[Magyar Országos Levéltár]] 2012. február 7-én „Köziratok magánkézben” címmel konferenciát szervezett. Ennek célja az előadások alapján részben a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár ellehetetlenítése és egyes gyűjteményei államosításának „szakmai” alátámasztása volt. A konferencián a PIL igazgatója nem kapott lehetőséget a hozzászólásra. A Politikatörténeti Intézet főigazgatója ez ellen Közleményben tiltakozott: "Elvárható lett volna, hogy érintettként lehetőséget kapjunk előadói megszólalásra. Különösen sérelmes, hogy megtagadták a levéltár vezetőjétől a reagálást is az ott elhangzottakra, így nem volt módja, hogy kifejtse álláspontját. Jóllehet a meghívólevélben kifejezetten felkérték a résztvevőket, hogy hozzászólásaikkal segítsék a konferencia munkáját. Különösen felháborító, hogy a konferencián olyan megjegyzések is elhangzottak, amelyek bizonyos iratok megsemmisítésére utaltak. Ezeket visszautasítjuk. Levéltárunk mindig, minden törvényt és szakmai előírást betartott és betart, amelyet a levéltári szakfelügyelet rendszeresen ellenőrzött és elismert."</ref><ref>[http://www.polhist.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=288 A Politikatörténeti Intézet Közleménye]</ref>
▲== A Múltunk folyóirat ==
A Múltunk jelenlegi felelős szerkesztője Takács Róbert.
<br />
== Az intézet története ==
A Politikatörténeti Intézet 1990 nyarán jött létre a Párttörténeti Intézet átalakulásával. Első igazgatója Balogh Sándor volt, majd 1991-től 2016-ig Földes György vezette az intézetet. A jelenlegi főigazgatója Egry Gábor (2017–).
Az intézetet a rendszerváltáskor létrehozott Politikatörténeti Alapítvány (PTA) működteti. Az alapítványt 1990 őszén hozta létre a Magyar Szocialista Párt, és a Fővárosi Bíróság november 11-én vette nyilvántartásba. Kuratóriumának elnöke Balogh Sándor, tagjai Berend T. Iván, Orosz István, Pozsgay Imre, Schlett István, titkára Földes György volt. A PTA 1991 elején kapta meg az intézet feletti jogosítványokat. Az alapítvány 1995-ben önálló könyvkiadót is létrehozott [[Napvilág Kiadó]] néven. A PTA kuratóriumának elnöke Balogh Sándor után Orosz István (2004–2015), majd Bayer József (2015–) lett. [hivatkozás: Az alapítvány és intézet történetének [http://polhist.hu/wp-content/uploads/2017/08/ptakronologia2015.pdf kronológiájában] részletesen olvashatnak erről az érdeklődők.
A rendszerváltás idején a Párttörténeti Intézet folyóirata, a Párttörténeti Közlemények is átalakult, és 1989-től [https://multunk.hu Múltunk] néven jelent meg. A Múltunk alapító felelős szerkesztője Sipos Levente volt, őt Sipos Balázs (2005–2007), Egry Gábor (2008–2015), majd Takács Róbert (2016–) követte.
2010 óta a magyar kormány igyekszik ellehetetleníteni a Politikatörténeti Intézet működését. A kutatóhely nem kap állami támogatást, a levéltárában őrzött anyagok jelentős részét kártalanítás nélkül államosították, majd az intézetet jogtalan használattal vádolva ki akarták rakni az általa használt épületből.
<br />
▲== Székháza ==
▲A Politikatörténeti Intézet jelenleg még a Kossuth téren, az Alkotmány u. 2. szám alatt működik. Az
▲A Politikatörténeti Intézet megalakulásától fogva használja az épület Alkotmány utcai szárnyát. 2012 óta nyilvános az a
== A PTI és a PTA műhelyében született tudományos kiadványok ==
| |||