|
== Történet ==
{{cselekmény}}
[[1980]] [[június]]ajúniusa, a nyugat-texasi kopár préri látképe. A helyi seriff, Ed Tom Bell narratívája mesél a régi időkről, mikor a törvény erői fegyvertelenül végezték munkájukat, s arról, mennyire megváltozott azóta a helyzet, hogyan uralkodik el egyre a környéken az [[erőszak]].
Anton Chigurh-t, a könyörtelen bérgyilkost, aki fegyvernek egy szarvasmarhaölő pisztolyt használ, őrizetbe veszi a seriffhelyettes. A férfi hamar kiszabadul, s útjára indul. Ezalatt Llewelyn Moss antilopra vadászik a [[Rio Grande]] közelében, s rövidesen egy halom halottra és egy haldokló [[mexikó]]ira, egy rakomány heroinra és 2 millió dollárra talál; vagyis egy balul elsült drogüzlet eredményére. Magához veszi a pénzt és hazamegy, ám sötétedés után lelkiismeretére hallgatva visszahajt a helyszínre, hogy az otthagyott férfinek vizet vigyen. Azonban felbukkannak mások is, s egy apró jó cselekedet véres macska-egér játékot indít el, amelyben mindenkiből lesz vad és vadász. Moss, Chigurh, Bell seriff és a mexikói gengszterek mind egymás és a pénz nyomában járnak Texas és Mexikó kietlenségében.
== Háttér ==
[[Scott Rudin]] [[producer]] vásárolta meg McCarthy regényének jogait, amivel felkereste a Coen fivéreket, akik abban az időben [[James Dickey]] ''To the White Sea'' című könyvének megfilmesítésén ügyködtek.<ref name="cím4">Kenneth Turan: "Coenék brutális brilianciája újfent megmutatkozik", Los Angeles Times, 2007. május 15.</ref> [[2005]] [[augusztus]]áraaugusztusára megállapodás született a testvérekkel a ''Nem vénnek való vidék'' vászonra írásáról és rendezéséről.<ref>[http://www.variety.com/article/VR1117928172.html?categoryid=1236&cs=1 Rudinnál a könyvjogok] Variety</ref> Ez a produkció a második filmes átültetés az író munkásságából a [[2000 a filmművészetben|2000]]-es ''[[Vad lovak (film)|Vad lovak]]''at követően.<ref>Nicholas Addison Thomas: "Kétségbeesés megbabonázó története", The Free Lance-Star, 2005. október 9.</ref> Coenék a regény vonzerejét könyörtelenségében fedezeték fel. Ethan ezt azzal magyarázza, „Ez fémjelzi a könyvet, amiben a vidék és szereplők nem ismernek megbocsátást, de ugyanakkor egyfajta szentimentalizmus nélküli szépség kereséséről is szól.” A rendezőpáros a könyvhöz rendkívüli hűséggel írta meg a forgatókönyvet, csak ott nyirbálták meg a történetet, ahol szükséges volt.<ref name="cím4"/> Egy tizenéves szökevény, aki a könyv vége felé jelenik meg, illetve Bell háttértörténete kimaradt a filmből.<ref name="cím7">Michael Phillips: "A Coen fivérek újból vizsgálják a Megállíthatatlan Gonosz archetípusát", Chicago Tribune, 2007. május 21.</ref> A fivérek szintén azonosultak azzal, ahogyan a regény megfesti a helyszínt és ahogy szakít a zsáner kereteivel. Joel Coen a nem megszokott megközelítésről azt mondta, „Számunkra ismerős, rokon szellemű volt mindez; természetünkből adódóan vonzódunk a műfajok felforgatásához. Tetszett a tény, hogy a rosszfiúk igazából sosem találkoznak a jófiúkkal, hogy McCarthy nem követte az elvárt formulát.”<ref name="cím4"/>
A Coen fivérek munkájára hatással volt többek között [[Sam Peckinpah]] rendező. Egy, a [[The Guardian]]nek adott [[interjú]]ban így részletezik: „Keménylegények lőnek egymásra délnyugaton – ez abszolút sam peckinpah-s. Tisztában voltunk a hasonlóságokkal, természetesen.”<ref name="cím5"/>
A projekt koprodukció a [[Miramax Films]] és a [[Paramount Pictures|Paramount]] rétegfilmeket forgalmazó részlege között. A munkálatok kezdetét [[2006]] [[május]]áramájusára tűzték ki, [[Új-Mexikó]] és Texas államokba. Javier Bardem és Tommy Lee Jones februárban kezdett tárgyalásokba megjelenésükről,<ref>[http://www.variety.com/article/VR1117937286.html?categoryid=13&cs=1 Coenék ''vidék''re mennek] {{Wayback|url=http://www.variety.com/article/VR1117937286.html?categoryid=13&cs=1# |date=20080311135242 }} Variety</ref> míg Josh Brolin áprilisban csatlakozott hozzájuk, közvetlenül a start előtt.<ref>[http://www.variety.com/article/VR1117942126.html?categoryid=1238&cs=1&p=0 Coenék ''vidék''i embere] {{Wayback|url=http://www.variety.com/article/VR1117942126.html?categoryid=1238&cs=1&p=0# |date=20080311135246 }} Variety</ref> A 25 milliós költségvetésű film forgatási helyszínei között az új-mexikói [[Las Vegas (Új-Mexikó)|Las Vegas]] és [[Santa Fe]] mellett texasi területek is szerepelnek. A készítők 12 és 17 millió dollár közöttire becsülték a büdzsé azon részét, amit Új-Mexikóban szándékoztak elkölteni.<ref>David Miles: "A Coen fivérek Új-Mexikóba jönnek", The Santa Fe New Mexican, 2006. április 14.</ref> A filmben látható határátkelő díszletét az új-mexikói 25-ös út és a tíz államot átszelő [[Route 60|60-as út]] kereszteződésénél állították fel, Las Vegasnál.<ref>Eddie Moore: "Színlelt határ", Albuquerque Journal, 2006. október 29.</ref> Az átkelőhíd valójában egy autópálya felüljárója. További jeleneteket rögzítettek Marfa és Sadisiar környékén, Nyugat-Texasban, illetve a [[mexikó]]i Coahuila államban, [[Piedras Negras]] városában.<ref>[http://www.thedeadbolt.com/interviews/joelethancoen_interview.php Interjú Joel és Ethan Coennel] Deadbolt.com</ref>
[[Roger Deakins]] [[operatőr]], aki kilencedízben dolgozott együtt a rendezőpárossal, így beszélt az általa alkalmazott megközelítésről: „A ''Nem vénnek való vidék'' nagy kihívása az, hogy nagyon reálisnak kell hatnia, hogy illeszkedjen a történethez. Korábban játszódik, de nagyon élesre és sötétre képzelem el, s meglehetősen szórványosra. Nem olyan stilizáltra.”<ref>Tim Robey: "Otthon a prérin", The Daily Telegraph, 2006. február 10.</ref>
== Fogadtatás ==
A film szinte egyöntetű elismerésre talált a kritikusok körében. [[2008]] [[március]]ávalmárciusával bezárólag az újságírók véleményét egyesítő [[Rotten Tomatoes]] oldalán 94%-ban olvasható pozitív visszajelzés,<ref>[http://www.rottentomatoes.com/m/no_country_for_old_men/ ''Nem vénnek való vidék''] Rotten Tomatoes</ref> míg egy hasonló weblapon, a Metacriticen 91%-ot mutat a minőségjelző.<ref>[http://www.metacritic.com/film/titles/nocountryforoldmen ''Nem vénnek való vidék''] Metacritic</ref> A filmet már bemutatóját követően az [[Oscar-díj]] komoly versenyzőjeként emlegették, s 2008 februárjában négyet el is nyert nyolc jelöléséből.<ref>[http://nymag.com/daily/entertainment/2007/11/oscar_futures_could_no_country.html A közelgő Oscar: Szobor nélkül hagyhatja-e a többi filmet a ''Nem vénnek való vidék''?] New York Magazine</ref><ref>[http://www.sfgate.com/cgi-bin/article.cgi?f=/c/a/2007/10/28/PKA7SMCUO.DTL&type=movies Josh Brolin Oscar-felhajtást élvez] San Francisco Chronicle</ref> [[Roger Ebert]] maximális ponttal jutalmazta a művet, azzal a kommentárral, hogy a film „idő, hely, szereplő, erkölcsös döntések, erkölcstelen bizonyosságok, emberi természet és sors mesteri evokációja.”<ref name="cím3"/> Walter Chaw a Film Freak Centraltól a forrásanyag hatásos adaptálásának nevezte a filmet, mondván „…a Coen fivérek leszűrték McCarthy nosztalgiájának lényegét az illuzórikus, tiszavirág életű múltról…és egybegyúrták saját kútjukból vett rendkívüli látomásaik legjobb pillanataival.”<ref>[http://filmfreakcentral.net/screenreviews/americangangintncfom.htm ''Nem vénnek való vidék''-kritika] {{Wayback|url=http://filmfreakcentral.net/screenreviews/americangangintncfom.htm# |date=20080316161013 }} Film Freak Central</ref> A ritkaságszámba menő eltérő vélekedések egyike Jonathan Rosenbaumé, aki a Chicago Reader munkatársa. Véleményében, noha elismeri a film esztétikáját, megkérdőjelezi a morális büntetést: számára a Coen-testvérek hatalmas energiát fektetnek a borzalom megjelenítésében, s ezalatt a nézőket arra bátorítják, hogy „álszent módon rázzák a fejüket mindennek elkeserítőségén.”<ref>[http://www.chicagoreader.com/features/stories/moviereviews/2007/071108/ Vad mészárlások] {{Wayback|url=http://www.chicagoreader.com/features/stories/moviereviews/2007/071108/# |date=20080302114038 }} Chicago Reader</ref>
David Stratton és Margaret Pomeranz [[Ausztrália (ország)|ausztrál]] televíziós személyiségek öt csillaggal tüntették ki a filmet. Stratton szerint „ez a nagyszerű film reprezentálja a Coenek legjobb munkáját a ''Fargo'' óta. Akárcsak az a filmklasszikus, ez is egy hidegvérű thriller némi sötét humorral”, továbbá „[[Hitchcock]] maga sem csinálta volna jobban a feszültségkeltést.”<ref>[http://www.abc.net.au/atthemovies/txt/s2099568.htm A filmek világa: ''Nem vénnek való vidék''] {{Wayback|url=http://www.abc.net.au/atthemovies/txt/s2099568.htm# |date=20080318114340 }} Australian Broadcasting Corporation</ref> Richard Corliss a [[Time magazin]]tól 2007 tíz legjobb filmje egyikének nevezte meg a ''Nem vénnek való vidék''et, méghozzá az elsőnek. Javier Bardem alakítását „delejezőnek” és „elképesztőnek” írta le, a filmet pedig „száraz, vicces, csodálatosan játszott, izgalmasan cinematikusnak.”<ref>[http://www.time.com/time/specials/2007/top10/article/0,30583,1686204_1686244_1692009,00.html A tíz legjobb film (Corliss)] Time magazin</ref> Richard Schickel, szintén ettől a laptól második helyre sorolta saját évi top 10-es listáján, mondván, a film visszatérés a Coen fivérek számára „a ''[[Fargo (film, 1996)|Fargo]]'' és ''[[A halál keresztútján]]'' legjobb területeire, ahol a komikus ártatlanság és a közvetlen erőszak robbanékony módon létezik egymás mellett. Nem tudod, hogy sírj vagy nevess, de nem fordíthatod el a fejed a kaotikus eredmények láttán.”<ref>[http://www.time.com/time/specials/2007/top10/article/0,30583,1686204_1686244_1692267,00.html A tíz legjobb film (Schickel)] Time</ref>
|
