„Vörösmarty Mihály” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 2001:738:801:93FB:A07E:6538:17F1:8C2B (vita) szerkesztését (oldid: 21840385)
Címke: Visszavonás
Nincs szerkesztési összefoglaló
39. sor:
Szegény kisnemesi családba született egy [[Velencei-tó]] környéki faluban, Pusztanyéken (ma [[Kápolnásnyék]] része). Édesapja, idősebb Vörösmarty Mihály ([[1764]]–[[1817]])<ref name="iddvörösmartymihaly">{{Cite web|url=http://resolver.pim.hu/auth/PIM463309 | title=PIM Idd Vörösmarty Mihály adatlapja}}</ref> [[1797]]-ben szegődött gróf Nádasdy Ferenc nyéki birtokára gazdatisztként, édesanyja Csáthy Anna (?–[[1834]]); mindketten [[Római katolikus egyház|római katolikus]] vallású nemesi családok leszármazottjai.
 
Vörösmarty, mint egyetemista, 1817 novemberében a Perczel családhoz került nevelőnek; Perczel Sándor három fia, Miklós, [[Perczel Mór|Móric]] és Béla voltak a növendékei. Nyolc=== évigTanulmányaig volt nevelő; [[1820]]-tól a Bonyhád melletti [[Börzsöny (település)|Börzsönypusztán]], majd [[1823]] őszétől újra Pesten lakott tanítványaival, s mindemellett [[1820]]-ban elvégezte a bölcsészkart. Reménytelenül beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába). Később Perczelnek [[Börzsöny (település)|börzsöny]]i birtokára ment és ott készült a jogra, melyből félévenként vizsgát tett, kitűnő osztályzattal. ===
=== Tanulmányai ===
 
1807–1811-ig [[Kápolnásnyék|Pusztanyéken]], 1811–1816-ig a [[székesfehérvár]]i [[Ciszterci Szent István Gimnázium]]ban, majd annak VI. osztályától a [[Piarista Gimnázium (Budapest)|pesti Piarista Gimnáziumban]] 1816–1817-ig tanult. Apjának keveset kellett költenie reá, mert csakhamar alkalmazták két fiú mellett: kosztját, szállását tanítással kereste meg. Pesten több könyvhöz is hozzájutott, az újabb magyar költők művei, főként klasszikusok műfordítása: Baróti Aeneise, Rájnis Eklogái, [[Virág Benedek]] ódái és horatiusi levelei. Mindezek hatással voltak rá, s kevesebbet tanult ugyan, de annál többet verselt.
 
1817 nyarán, az egyetemre kerültekor meghalt az apja, aki az utóbbi években állásától megválva, önállóan gazdálkodott, s a rossz évek miatt jövedelmének jó részét elvesztette. Halála az egész család hanyatlását vonta maga után; az özvegy édesanya ugyan tovább gazdálkodott, de évről-évre szegényebb lett, s a gyermekeknek korán meg kellett küzdeniük az élettel. Alig öt év alatt mindenüket el kellett adniuk és így az özvegy nem neveltethette tovább gyermekeit, sőt maga is a nyomorral küzdött.
[[Fájl:The statue of Mihály Vörösmarty Listed ID 3919 (1865, Miklós Vay work) Three-stage white marble base, Tuscan pillars, bronze statue. - 8, Vörösmarty Square., Székesfehérvár, Fejér county, Hungary.JPG|bélyegkép|Vörösmarty első szobrát [[Székesfehérvár]]ott állították fel a róla elnevezett téren, 1865-ben]]
Vörösmarty, mint egyetemista, 1817 novemberében a Perczel családhoz került nevelőnek; Perczel Sándor három fia, Miklós, [[Perczel Mór|Móric]] és Béla voltak a növendékei. Nyolc évig volt nevelő; [[1820]]-tól a Bonyhád melletti [[Börzsöny (település)|Börzsönypusztán]], majd [[1823]] őszétől újra Pesten lakott tanítványaival, s mindemellett [[1820]]-ban elvégezte a bölcsészkart. Reménytelenül beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába). Később Perczelnek [[Börzsöny (település)|börzsöny]]i birtokára ment és ott készült a jogra, melyből félévenként vizsgát tett, kitűnő osztályzattal.
 
=== Felnőtt kora ===
144 ⟶ 138 sor:
 
== Munkái ==
[[FileFájl:Vörösmarty költeményei 1866.jpg|thumb|Vörösmarty költeményeinek 1866-os kiadása]]
[[FileFájl:Régi könyvborító21.png|thumb|Vörösmarty költeményeinek 1885-ös kiadása]]
 
# ''[[Zalán futása]]''. Hősköltemény tíz énekben. Pest, 1825. (a Marczibányi-féle nagyjutalomban részesült. Ism. Hazai és Külföldi Tudosítások 1825. II. 10. sz., Szabadkai főgymn. Értesítője 1885. Újabb kiadásai 12 képpel. Bpest, 1886. Bpest, 1903. Olcsó Könyvtár 1300-1304.; többi kiadásai versgyűjteményeiben; 12. kiadás bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Erdélyi Pál, Bpest, 1904. Jeles Írók Iskolai Tára LXXVI. Bpest, 1906. Segédkönyvek a magyar nyelv és irodalom tanításához 17. [http://real-eod.mtak.hu/3123/ Régi magyar könyvtár (41)]. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1937. Németre ford. Kosztka György Bevezetéssel. Halle a. d. S. 1900. Olaszul: ford. Silvio Gigante. Fiume, 1911).