„Kollektivizálás Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bővítés |
|||
30. sor:
A levert forradalom után [[Kádár János]] által indított harmadik hullám már nem folyamodott erőszakhoz, mégis ez lett a legsikeresebb. A TSZ-tagok kedvezményeket is kaptak, gépeket biztosítottak a gazdálkodáshoz, és kiterjesztették a társadalombiztosítást a TSZ-ekben dolgozókra. A mezőgazdasági termelés újra visszaesett. Az [[új gazdasági mechanizmus]] bevezetéséig kellett várni a kis háztáji magángazdaságok engedélyezésére. A termelőszövetkezetek ezután ipari melléküzemágakat is létrehozhattak.
A téeszesítés eredményeként a hagyományos paraszti társadalom és életforma eltűnt. Kulturális sokk érte a társadalmat. A kollektivizáltak sérelmeiről hallgatni kellett, a konfliktusok elfojtása miatt megnőtt az [[öngyilkosság]]ok száma, egyes vidékeken felütötte a fejét az [[alkoholizmus]].<ref>Kovács Csaba: [http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2017/01/kovacscs13_3.pdf Panaszok a kollektivizálás befejező hullámának időszakából: az egyéni és a szövetkezeti gazdálkodás problémáinak sajátosságai] – In: ''Múltunk'', 2013/3. sz., 207–251. o.</ref> A falusi utcakép meghatározó eleme lett a [[Kádár-kocka]].
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek (MGTSZ) mellett léteztek kisipari termelőszövetkezetek (KTSZ), ipari szövetkezetek (ISZ) és nem termelő, hanem fogalmazó [[ÁFÉSZ]]-ek is.
55. sor:
==Lásd még==
* [[Földreformok Magyarországon|Földosztás]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==Források==
*{{MNéprLex|5|266–268|5-572.html}}
* Száray Miklós-Kaposi József: ''Történelem IV.'' (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006)
[[Kategória:Mezőgazdaság]]
| |||