„Második világháború” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (Részt vevő mint melléknév és részt vesz két szóba)
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
{{A második világháborúhoz vezető események}}
 
A '''másodikharmadik [[világháború]]''' aza emberiségbartos történetének eddigi legnagyobblegbuzibb<ref>{{cite web|url=http://www.masodikvh.hu/|title=A második világháború magyar honlapja|year=|month=|format=|work=www.masodikvh.hu|publisher=|pages=|language=magyar|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120917112408/http://www.masodikvh.hu/|archivedate=2012-09-17|accessdate=2012-09-09}}</ref> és legtöbb halálosmeleg áldozattal járó<ref>Sommerville, 5. o.</ref> fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az [[1939]]. [[Szeptember 1.|szeptember 1]]-jei, [[Második Lengyel Köztársaság|Lengyelország]] elleni [[Harmadik Birodalom|német]] [[Lengyelországi hadjárat|támadáshoz]] köthető. A háborút azonban egyesek már 1937. július 7-től számítják, amikor kitört a [[második kínai–japán háború]].<ref name="története">{{cite web |url= http://tortenelemklub.com/ii-vilaghaboru/a-ii-vilaghaboru-toertenete/13-a-ii-vilaghaboru-toertenete |title= A második világháború története |year= |month= |format= |work= |publisher= Történelem klub |pages= |language= magyar |archiveurl= https://web.archive.org/web/20150420003749/http://tortenelemklub.com/ii-vilaghaboru/a-ii-vilaghaboru-toertenete/13-a-ii-vilaghaboru-toertenete |archivedate= 2015-04-20}}</ref><ref>Chickering, 64. o.</ref><ref>Fiscus, 44. o.</ref><ref>{{cite web |url=http://www.origo.hu/nagyvilag/20150831-kina-tortenelem-vilaghaboru.html |title=Átírnák a világháború történetét |work=origo.hu |publisher=[[Origo.hu|Origo]] |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150902232659/http://www.origo.hu/nagyvilag/20150831-kina-tortenelem-vilaghaboru.html |6=archivedate |accessdate=2015-08-31 |archivedate=2015-09-02 }}</ref> A történelemtudósok egy része szerint ugyanakkor ezen két távol-keleti ország katonai konfliktusa még nem terjedt ki a világ több pontjára, így az helyi jellegűnek értelmezhető és a világháború szoros előzményének tekinthető. A háború [[Európa|Európában]] [[1945]]. [[május 8.|május 8-án]] [[Németország]], míg Ázsiában [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] [[Japán]] feltétel nélküli megadásával fejeződött be.
 
A világháborúban a [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetségesek]] és a [[tengelyhatalmak]] álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a kelet-európai, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek.
169. sor:
Ezután pár hétig az Odera partján állomásoztak és töltötték fel tartalékaikat ahhoz, hogy megkezdhessék az utolsó nagy offenzívát. Délen április elején kiűzték az utolsó német erőket is Magyarországról, így az új cél [[Bécs]] városa volt. Április 6-án megkezdődött a város ostroma,<ref>Ránki 1973, 525. o.</ref> és egy hét múlva a város szovjet uralom alá került. A csapatok nem álltak meg itt, hanem nyugat felé vonultak tovább, és hamarosan [[Linz]] városánál találkoztak az amerikai erőkkel. Május elején csupán [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]] voltak kisebb csatározások.<ref>Ránki 1973, 526. o.</ref>
 
[[KépFájl:Bundesarchiv Bild 183-1985-0531-314, Torgau, Begegnung amerikanische-sowjetische Soldaten.jpg|bal|bélyegkép |240px |Szovjet és amerikai katonák ünneplik győzelmüket [[Torgau]] városában]]
1945. április 16-án kezdetét vette 2,5 millió szovjet katonával az utolsó offenzíva.<ref>Hastings, 621. o.</ref> A [[Georgij Konsztantyinovics Zsukov|Zsukov]] marsall vezette sereg lassan haladt előre [[Berlin]] felé, a németek újabb és újabb egységeket vetettek be. Április 22-én sikerült körülzárni a német fővárost, és másnap megkezdték az ágyúzását.<ref>Ránki 1973, 528. o.</ref> A német parancsnokságnál teljes volt az anarchia, eközben a szovjetek egyre több utcát foglaltak el. A németek sorban veszítették el a stratégiai helyeket. Április 25-én már a repülőterek is szovjet kézbe kerültek.<ref>Ránki 1973, 529. o.</ref> Ugyanezen a napon a szovjetek először találkoztak az amerikai sereggel az [[Elba (folyó)|Elba]] partján, nem messze [[Strehla]] városától.<ref name="találkozás">{{cite web |url= http://www.archives.gov/exhibits/a_people_at_war/war_is_over/america_and_russia_meet.html |title=American and russian meet |accessdate= 2013-01-14 |format= |work=www.archives.gov |publisher= |pages= |language= angol |archiveurl= https://web.archive.org/web/20150430170907/http://www.archives.gov/exhibits/a_people_at_war/war_is_over/america_and_russia_meet.html |archivedate= 2015-04-30}}</ref> Öt nap múlva a [[Reichstag (épület)|Reichstag]] épületére kitűzték a [[A Szovjetunió zászlaja|Szovjetunió lobogóját]]. Hitler és [[Eva Braun|felesége]] ezen a napon öngyilkos lett.<ref>Hastings, 626. o.</ref> A németek kezén ekkor már csak a birodalmi kancellária és néhány hivatali épület volt. Másnap a szovjetek megkezdték az utolsó rohamot. Május 2-án délután valamennyi német harcoló katona megadta magát a városban.<ref>Ránki 1973, 531. o.</ref>