„CFC” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a átirányítások magyarítása és egységesítése |
Átirányítás megszüntetve. Eredeti cél: Halogénezett szénhidrogének Címkék: Megszüntetett átirányítás Vizuális szerkesztés |
||
1. sor:
A '''CFC (chlorofluorocarbon)''' olyan [[Halogénezett szénhidrogének|halogénezett szénhidrogén]], mely a [[szén]] mellett csak [[Fluor|fluort]] és/vagy [[Klór|klórt]] tartalmaz. Az olyan vegyületeket, melyek ezek mellett [[Hidrogén|hidrogént]] is tartalmaznak, '''HCFC-nek (hydrochlorofluorocarbon)''' nevezik. A CFC-ket és HCFC-ket korábban [[Hűtőközeg|hűtőközegként]], illetve spray-k hajtógázaként használták. Köznapi gyűjtőnevük a '''freon''', ugyanis a DuPont nevű cég (ma Chemours) ezen a fantázianéven árult CFC-ket és HCFC-ket. Használatukat a [[montréali jegyzőkönyv]] tiltja az [[Ózonréteg|ózonréteget]] károsító hatásuk miatt.
== Nevezéktan ==
Általában az ASHRAE (American Society of Heating, Refrigerating and Air-Conditioning Engineers) által alkotott R-számozási rendszert használják a CFC-k és HCFC-k elnevezésére. Ebben az R betű után egy kötőjel (-), majd egy két-, három-, vagy négyjegyű szám szerepel. A szám felépítése a következő:
* 1. számjegy: kettős kötések száma (amennyiben 0, elhagyják)
* 2. számjegy: [szénatomok száma] - 1 (amennyiben 0, elhagyják)
* 3. számjegy: [hidrogénatomok száma] + 1
* 4. számjegy: fluoratomok száma
Így például a [[difluor-diklórmetán]] esetén az első és második számjegyet elhagyják (a vegyületben nincs nemkötő elektronpár és csak egy szénatomot tartalmaz), a harmadik számjegy 1 (nem tartalmaz hidrogénatomot, így a szám 0 + 1 = 1), a negyedik számjegy pedig 2 (2 fluoratomot tartalmaz); így a vegyület R-száma R-12.
A DuPont a vegyületek R-számában az R-t Freon-ra cserélte ki, és az így alkotott néven hozta őket forgalomba. Így például a fent említett difluor-diklórmetánt Freon-12 néven árulták; a köznyelvben is ez a név vált használatossá.
== Reakciók ==
Fény hatására a CFC-kben és HCFC-kben az egyik C-Cl kötés felbomlik, két gyököt alkotva. Például a [[fluor-triklórmetán]] esetében:
CCl<sub>3</sub>F → CCl<sub>2</sub>F<sup>'''.'''</sup> + Cl<sup>'''.'''</sup>
A keletkező klórgyök [[Katalizátor|katalizátorként]] viselkedik, gyorsítja az [[ózon]] bomlását:
Cl<sup>'''.'''</sup> + O<sub>3</sub> → ClO<sup>'''.'''</sup> + O<sub>2</sub>
2 ClO<sup>'''.'''</sup> → O<sub>2</sub> + 2 Cl<sup>'''.'''</sup>
Ennek következtében a CFC-k és HCFC-k légkörbe kerülve rendkívül káros hatással vannak az ózonrétegre. Az 1989-ben életbe lépett montréali jegyzőkönyv, melyet 196 állam és az Európai Unió ratifikált, ezen tulajdonságuk miatt előírta a CFC-k és HCFC-k gyártásának leállítását.
| |||