„Tridenti zsinat” változatai közötti eltérés

A '''tridenti zsinat''' vagy '''trentói zsinat'''<ref>[http://wangfolyo.blogspot.hu/2010/12/trienti-vagy-tridenti.html Trienti vagy tridenti?]</ref> (régebben németesen: ''trienti zsinat''; ''Concilium Tridentinum''), a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a [[16. század]]i [[reformátor]]ok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette azt. A tridenti zsinat az [[ellenreformáció]] kezdetét jelentette. E zsinatot, sorrendben a 20-ikat, számos akadály után, aminők a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk voltak, [[III. Pál pápa]] [[1542]]. [[május 22.|május 22-ére]] hívta össze Tridentbe (ma: [[Trento]]), a bullában kifejezett e céllal: »Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére«. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak [[1545]]. [[december 13.|december 13-án]] nyitották meg ünnepélyesen a tridenti főszékesegyházban.

A történetírók a zsinatot három korszakra osztják. Az első [[1545]]. [[december 13.|december 13-ától]] [[1549]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-éig]] tartott, amikor azt [[III. Pál pápa|III. Pál]] felfüggesztette. Ebben az időszakban 10 ülést tartottak,: a 9.-et és a 10.-iketet [[Bologna|Bolognában]], ahová a zsinatot [[1547]]. [[március 11.|március 11-én]] áthelyezték a közben kitört járvány miatt, amelynek a résztvevők közül többen áldozatul estek.

A második [[1551]]. [[május 1.|május 1-jétől]] [[1552]]. [[április 22.|április 22-éig]] [[III. Gyula pápa]] alatt. Összesen 6 ülést tartottak, amelyek közül az utolsón (XVIösszességében tehát a 16. ülésen) a zsinatot két évre felfüggesztették, és csak tíz év múlva folytatták.

A harmadik szakasz [[1562]]. [[január 18.|január 18-ától]] [[1563]]. [[december 4.|december 4-éig]] folyt [[IV. Pius pápa]] alatt, aki a -– megszakításokkal 18 évig tartott -– zsinat végét [[1563]]. [[december 12.|december 12-én]] hirdette ki ünnepélyesen. A zsinat határozatait előbb [[1563]]. [[december 30.|december 30-án]] [[konzisztórium]]ban, majd [[1564]]. [[január 26.|január 26-án]] [[Pápai bullák listája|bullában]] erősítette kihirdettemeg.

A zsinaton hazánk püspökei az ország állapota és vallási viszonyai miatt személyesen nem jelenhettek meg, ezért képviselőket küldtek [[Kolosváry János]] kolozsmonostori [[apát]], később csanádi püspök és [[Dudith András]] tinnini, később pécsi püspök személyében. [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] magyar királyt [[Draskovich György (érsek)|Draskovich György]] pécsi püspök képviselte.

<!-- Ez a bekezdés már nem a magyarokról szól, kellene neki valami alcímet adni. -->A tridenti zsinaton nemcsak a katolikus egyház hitágazatait védte és állapította meg határozottan a hitújítók ellenében, hanem az egyházi fegyelmet is teljesen átalakította. A zsinatnak a hittanra vonatkozó, ''decreta'' nevű határozatai fejezetekre és kánonokra oszlanak. A fejezetekben a hitágazatoknak, – különösen a megtámadottaknak, – bővebb magyarázata található, míg a kánonokban pedig a magyarázat rövid és szabatos tételekben összevonva található. A fegyelemre vonatkozó határozatok ''decreta de reformatione'' néven vannak jelölve. A hitágazatokról szóló határozatok [[eo ipso]], a fegyelmiek Rómában azonnal, másutt [[1564]]. [[május 1.|május 1-jén]] léptek hatályba. A zsinat hitágazati és erkölcstani végzéseit minden katolikus elfogadta és hitszabályként tartotta;, a fegyelmi határozatokat azonban nem mindenütt fogadták el és hirdették ki. [[IV. Piusz pápa]] e zsinat határozatainak kihirdetése, azoknak kellő megtartása és az esetlegesen felmerült kételyek eloszlatása végett 8 bíborosból álló bizottságot nevezett ki, amely «S. Congregatio Conc. Trid. Interpretum» vagy röviden «S. Congregatio Concilii» nevet viselviselt. E bizottság határozatait 1718 óta évenként nyomtatásban is kiadták ''Thesaurus resolutionum S. Congregationis Concilii'' címen.

A tridenti, sorrendben 19. egyetemes zsinat hosszú időre meghatározta a katolikus egyház tanítását és működését. A következő, [[Első vatikáni zsinat|I. vatikáni zsinatig]] három teljes évszázad telt el, de a tridenti egyházszervezet a [[Második vatikáni zsinat|II. vatikáni zsinatig]] tartott, akár a latin misekönyv is (Missale Romanum), illetve a 4 kötetes, évszakonkénti latin papi zsolosmáskönyv (Breviarium Romanum, amelynek magyarországi kiadásait a ma is meglévő regensburgi Friedrich Pustet kiadó nyomtatta).