„Apollo–14” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Holdséták: formázás |
→Visszatérés: részletek |
||
219. sor:
===Visszatérés===
Shepard és Mitchell 4 óra 34 perc és 41 másodperc múltán tért vissza a holdkompba. Első feladatuk – az űrhajó nyomás alá helyezésén kívül – a felszerelés osztályozása volt. A felesleges felszereléseket kidobták a holdfelszínre, a hazahozandókat pedig gondosan eltárolták a holdkomp tartórekeszeibe. Utána az irányítóközpontban ülő tudósok számára tartottak egy rövid beszámolót a látottakról (npmileg ez is csalódást keltó volt a tudósoknak, tekintve, hogy geológiai értelemben viszonylag jellegtelen volt a terep, ráadásul a hullámzó felszín miatt az űrhajósok alig láttak pár métert előre, máris eltakarta a továbblátást egy kisebb bukkanó, vagy mélyedés).
A felszállásra [[1971]]. [[február 6.|február 6]]-án 13:48-kor (18:48 UTC) került sor, amikor az Antares felszálló fokozata rendben elemelkedett a holdfelszínről. A felszálláskor egy új metódust próbáltak ki: a küldetés tervező mérnökök úgy akarták alakítani a pályát, hogy a holdkomp a felszálló pálya csúcspontján találkozzon az anyaűrhajóval (ezt hívta a szakzsargon „direkt felszállásnak”). Ehhez Shepardéknak a felszállás során irányváltó hajtóműveikkel be kellett avatkozni (elődeik teljesen passzívak maradhattak a felszállás során). A próba sikeres volt. Két és fél órával a start után az Antares és a Kitty Hawk összekapcsolódtak. Rövid átpakolás vette kezdetét, majd a holdkompot újra leválasztották és a holdfelszínhez ütköző pályára állították, hogy egy mesterséges becsapódást keltsen a fenn hagyott műszerek érzékelői számára. Majd a kitty Hawk haza indult.
Út közben hazafelé az űrhajósok még különböző kísérleteket végeztek. Köztük [[elektroforézis]]t, vagy két tartóedény között [[folyadék]]ok áramoltatását a [[súlytalanság]]ban, vagy fémek olvasztását szintén súlytalanságban. A feladatok elfogytával aztán pihenéssel várták, hogy hazaérjenek és a [[Csendes-óceán]]on leszálljanak. Erre [[február 9.|február 9]]-én, a hajnali órákban került sor, mindössze 965 méterrel a kijelölt leszállási pont mellett, ahol a [[U.S.S. New Orleans]] hordozó várta őket. Ezzel a repüléssel lezárult az Apollo–program gyalogos küldetéseinek szakasza és következhetett a [[holdjáró]] alkalmazása.
== Küldetés paraméterek ==
| |||