„Vörösmarty Mihály” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
51. sor:
A Börzsönyben töltött két év alatt Perczel Sándor gazdag könyvtárát bújta. Megismerkedett [[Egyed Antal]] és [[Teslér László]] írókkal. 1823-ban hozzáfogott a ''Zalán futása'' megírásához, mialatt [[Tolna megye]] egyik alispánjánál jogászkodott. 1822–1823-ig joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán mellett, [[Görbő]]n. [[1823]] őszén Pestre ment; ott ismét a Perczel fiúk nevelését vette át, s egyúttal felesküdött királyi táblajegyzőnek.
 
[[1824]]. [[december 20.|december 20]]-án letette az ügyvédi vizsgát, de nem ügyvédkedett. Ezidőtájt ismerkedett meg Zádor (Stettner) Györggyel, aki aztán meghitt barátja lett; ő ismertette meg [[Fáy András]]sal, s elvitte hozzá (a Vadász Kürtben lakott) [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]]et. [[1825]]-ben már országos híre volt és bár szűkös körülmények közt élt, [[1826]] augusztusában, befejezvén tanítványainak nevelését, felköltözik Pestre és elhatározta, hogy az írói pályán marad.
 
Költői hírnevét a ''Zalán futása'' című, 1825-ben megjelent honfoglalási eposza alapozta meg. A ''nemzet ébresztője'' nevet kapta érte.