„Pénzes János (püspök)” változatai közötti eltérés

Szülei ''Pénzes Lázár'' és ''Kanyó Mária''. Születésekor a [[Bácska]] [[Magyarország]]hoz tartozott, ezért magyar állampolgárként született. Ezt később újra felvette, amikor lehetővé vált.<ref name=pubacs>{{cite journal |author=Horváth Árpád SJ |year=2018 |month=június |title=Püspökség a Bácskában |journal=[[A Szív]] |volume=104 |issue=6 |pages=12–15 |id=ISSN 0866-1707 |url= |accessdate=20180729 }}</ref>

 

 

1968-ban Zágrábban szenteli szubdiakónussá és diakónussá [[Franjo Kuharić]] bíboros. Szabadkán pedig [[1968]]. [[június 29.|június 29]]-én szentelték pappá. [[Ada (Szerbia)|Adán]] káplán (1968–[[1969]]), majd a [[szabadka]]i [[Paulinum]] papnevelő intézetében és gimnáziumában prefektus (1969–[[1971]]) és hittanár ([[1970]]-től), a szabadkai püspöki iroda jegyzője (1971–[[1972]]), [[Horgos]]on adminisztrátor (1972–[[1976]]), majd ugyanott plébános (1976–[[1989]]).<ref name=kikipen>http://hodis.vmmi.org/delivegeken/KiKi/Pen-Put.htm</ref><ref name=katlexpnz/> Minden évben tartott házszentelést az egész faluban; [[1973]]-ban 832, [[1989]]-ben már 1430 házat szentelt, [[vízkereszt]]től március végéig. Ebben az időszakban számos elsőáldozó, bérmálkozó volt.<ref name=pubacs/>

Szolgálata kezdetén a fiatal, negyvenes évei elején járó és meglepetésre kinevezett püspök számos nehézséggel szembesült. Jóllehet az egyházmegye magyar többségű, a [[Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye|kalocsai érsekségtől]] való elszakadás óta ő volt az első magyar nemzetiségű püspök, ami kiváltott ellenállást. A magyar papok is nagy elvárásokat támasztottak vele szemben. Emellett erre az időszakra esett a [[délszláv háború]] is. A sok feszültség megviselte az egészségét, de orvosi segítséggel tovább tudta végezni feladatát. Részben betegsége miatt a bérmálást részben megbízottjai végzik.<ref name=pubacs/>

 

 

Püspöki szolgálata alatt épült néhány templom az egyházmegyében, köztük a [[2017]]-ben felszentelt [[Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom]].<ref name=pubacs/>