Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
1900-ban az Osztrák–Magyar Monarchia részt vett a [[bokszerlázadás]] leverésében, ennek nyomán [[Kapitulációs szerződés|koncessziós területet]] is szerzett a [[gyarmat (terület)|félgyarmati]] sorba süllyesztett Kínában. Kína 1902-ben küldte el első [[nagykövet]]ét [[Bécs]]be. Az [[első világháború]]ban Kína hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, ezzel a [[diplomácia]]i és szerződéses kapcsolatok hosszú időre megszakadtak. A háború után sok [[oroszország]]i magyar hadifogoly telepedett le Kínában. Így került oda ''[[Hugyecz László]]'' is, akiből később [[Sanghaj]] neves építésze lett, alkotásai jelentősen hozzájárultak a város arculatához.
 
Az önálló Magyar Királyság csak 1940. október 4-én vette fel a [[diplomácia]]i kapcsolatokat Kínával, melyek azonban a [[második világháború]] miatt megszakadtak. A mai kapcsolatrendszer kezdetét ''70 éve'', [[1949]]. [[Október 6.|október 6-tól]] számítják, amikor a két ország ismét hivatalossá tette viszonyrendszerét, és követséget nyitottak [[Peking]]ben és [[Budapest]]en. Az 1948-as [[kommunizmus|kommunista]] hatalomátvétel utáni [[Magyar Köztársaság (1946–1949)|Magyar Köztársaság]] az ''elsők között'' ismerte el a kínai kommunisták [[kínai polgárháború|polgárháborús]] győzelme után alapított ''[[Kínai Népköztársaság]]ot'', ami megalapozta a két [[pártállam]]i rendszerű ország jó kapcsolatait. [[Kína]] az [[1956-os forradalom]] után jelentős gazdasági segítséget nyújtott a [[Első Kádár-kormány|Kádár-kormánynak]] az ország gazdasági konszolidációjához.
 
A kínai-szovjet viszony megromlása után, a kínai [[kulturális forradalom]] idején a magyar-kínai kapcsolatok is súlyos törést szenvedtek. A kulturális forradalom után {{kínai|[[Teng Hsziao-ping|Deng Xiaoping]]|[[Teng Hsziao-ping]]}} és köre nagy figyelmet fordított az [[1968]]-os magyarországi [[új gazdasági mechanizmus]] tapasztalataira. Sok kínai reformpolitikus és szakember utazott Magyarországra a reformpolitika tanulmányozására. A rendszerváltás óta a két fél közötti együttműködés fő területe a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvés. A magyar-kínai [[Eurázsia|eurázsiai]] kapcsolat jelentősége a jövőben várhatóan tovább nő.<!--
8 162

szerkesztés