„Lisieux-i Szent Teréz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Atti (vitalap | szerkesztései)
Atti (vitalap | szerkesztései)
51. sor:
[[Kép:Therese von Lisieux (profess).jpg|thumb|upright|Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Teréz nővér]]
 
Fél évvel a jelöltidő után szokás szerint következik a beöltözés. Ám édesapjának betegsége miatt ezt elhalasztják.
Végül 1889. január 10-én ölti magára először a rend ruháját. Ettől kezdve leveleit így írja alá: a Gyermek Jézusról
és a Szent Arcról nevezett Teréz nővér. Feladatai a közösségben a víz, a sör, a kenyértészta előkészítése. Ezenkívül
harangoz, felolvas étkezések alatt, imádságot vezet. Közben édesapja súlyos beteg lesz, képzelődik, hallucinál,
viselkedése környezetére és saját magára is veszélyessé válik. Caen-ebe kerül a Jó Pásztor kórházba.
 
Teréz a noviciátus után 1890. szeptember 8-án teszi le fogadalmát.
18 éves korától új beosztást kap: segédsekrestyés lesz. Ebben az időben ébred fel benne a vágy, hogy a saigoni
kármelba szeretne menni, hogy mindenkitől elfeledve, elrejtőzve élhessen. 1893. február 20-án nővérét Pauline-t
választja meg a közösség perjelnőnek. Ágnes anya a korábbi főnöknőt noviciamesternőnek nevezi ki, Terézt pedig az ő
segítőjének.
 
1893. szeptember 8-án három év noviciátus után kéri a perjelnőt, hogy örökös novícia maradhasson. Ekkortájt kezd el
verseket, színdarabokat írni a közösség számára. 21 éves korától nagykorúként már Teréz is böjtölhet. Állandósulnak
a torokfájásai, mellkasi fájdalmai.
 
1894. július 29-én meghal édesapja. 1894. szeptember 14-én hosszas előkészület után Céline nővére is a kármeliták
közé lép. Az ő kolostorban készített fényképeiről ismerjük a kolostor életét. Ebben az esztendőben Teréz felfedezi a
maga ''kis útját''. Eközben Teréz egyre többet ír. Az 1894-95-ös télen kérésre elkezdi leírni gyermekkori emlékeit.
 
1896 márciusában a korábbi perjelnőt újraválasztják Teréz nővére helyett. Az új perjelnő Terézt továbbra is a
noviciák mellé rendeli. Április 3-án éjjel, majd 4-én is, Teréz vért hány. Ennek ellenére nem kíméli magát.