Wikipédia

„Nagyberezsnye” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Borovszky & "Népessége" címsor + jav.
29. sor:
}}
{{egyért2|Nagyberezsnyéről (szlovákul Breznica)|Berzence (egyértelműsítő lap)}}
'''Nagyberezsnye''', ({{ny-sk|Breznica, korábban Veľká Breznica}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]]ben, a [[Sztropkói járás]]ban. 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma volt.
 
== Fekvése ==
[[Sztropkó]]tól 5 km-re délre, az Ondava bal partján fekszik.
 
== Története ==
Mint [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király adományleveléből kiderül, Berezsnye már a [[14. század]] közepén létezett, de valószínűleg már a 14. század előtt keletkezett. [[1404]]-ben „''"Wrwzniche"''”, [[1408]]-ban „''"Breza"''” néven említik,. [[1443]]-ban „''"Antiqua Breza"''”, [[1454]]-ben „''"Nagbriza"''” alakbanszerepelalakban szerepel az oklevelekben. Ekkor 5 és fél jobbágytelek, 12 önálló és 5 zsellérháztartás után adózott, a sztropkói uradalomhoz tartozott. Birtokosai kezdetben a Perényiek, [[1568]]-tól a Pethő család, majd a [[18. század]]tól a Hadik Barkóczy család volt. [[Szent Kozma és Damján]] tiszteletére szentelt régi fatemploma a [[15. század]]ban épült, különálló harangtoronnyal. Birtokosai kezdetben a Perényiek, majd [[1568]]-tól a Pethő család tulajdonában találjuk. [[1600]]-ban 26 portát számoltak a faluban. A [[17. század]]ban lakói elszegényedtek, számuk lényegesen csökkent. [[1639]]-ben csak egy jobbágyporta adózott. A [[18. század]]tól a Hadik Barkóczy család birtokában állt. [[1715]]-ben 11, [[1720]]-ban 7 adózó háztartása volt. [[1787]]-ben 462 lakosa volt, [[1828]]-ban 555 volt a lakosok száma. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozásal, mészégetéssel, faárukészítésselen foglalkoztaklakták.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír szerintróla: „''"BREZNITZE. Nagy Bresznitze, Velki Bresznitze. Tót falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kis Breznitzének szomszédságában. Határja három nyomásbéli, ’s ha trágyáztatik, 272jójó búzát terem, réttyei jók, legelője alkalmatos, fája tűzre elég, malma a’ szomszédságban, piatza Sztropkón, és Várannón, első Osztálybéli."''”<ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[1828]]-ban 555 volt a lakosok száma. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, mészégetéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. [[1831]]-ben [[kolera]], [[1847]]-ben éhínség pusztított.
Fényes Elek szerint ''"Nagy-Breznicza, tót falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fiókja: 564 kath., 12 zsidó lak., 920 h. szántóföld. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Komarnik."''<ref>{{Fényes}}</ref>▼
 
▲[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''"Nagy-Breznicza, tót falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fiókja: 564 kath., 12 zsidó lak., 920 h. szántóföld. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Komarnik."''”<ref>{{Fényes}}</ref>
Iskolája [[1888]]-ig a régi plébánia épületében működött, azután új épületet kapott. [[1831]]-ben [[kolera]], [[1847]]-ben éhínség pusztított. A század végén lakói közül többen a tengerentúlra vándoroltak ki.▼
 
[[1910]]-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zemplén vármegye]] [[Sztropkói járás]]ához tartozott.▼
▲Iskolája [[1888]]-ig a régi plébánia épületében működött, azután új épületet kapott. [[1831]]-ben [[kolera]], [[1847]]-ben éhínség pusztított. A század végén lakói közül többen a tengerentúlra vándoroltak ki.
[[Fájl:Breznica, kostol.jpg|200px|right|thumb|A Szent József templom]]▼
 
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Nagyberezsnye, azelőtt Nagybrezsnyicze, az Ondava völgyében fekszik. Tót kisközség 85 házzal és 459 róm. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. A sztropkói uradalomhoz tartozott, de az 1598-iki összeírás szerint, a Pethő család mellett, Izdenczy György is birtokosa. 1603-ban Hetyey Andrást is némely részeibe iktatják. Később a Barkóczyak lesznek földesurai. Most idegen kézen van. 1869-ben a kolera szedte itt áldozatait. Róm. kath. temploma a mult század elején épült. Ide tartozik Paczató-major is.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
 
▲[[1910]]-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Zemplén vármegye]] [[Sztropkói járás]]áhozjárásához tartozott.
 
== Népessége ==
▲[[1910]]-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.[[Fájl:Breznica, kostol.jpg|200px|right|thumb|A Szent József templom]]
 
2001-ben 709 lakosából 701 szlovák volt.
 
2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma.
 
== Nevezetességei ==
* Szent József tiszteletére szentelt, római katolikus temploma [[1763]]-ban épült barokk-klasszicista stílusban. Plébániáját [[1997]]-ben újraalapították.
 
== Jegyzetek ==
57 ⟶ 66 sor:
* [https://web.archive.org/web/20071115152130/http://www.stropkov.sk/breznica/ A község Sztropkó város honlapján]
* [http://www.zsbreznica.edu.sk/historia.htm A község története az alapiskola honlapján]
* [httphttps://www.obce.info/?make=mapa&id=4007&obec=1914&pl=obceskslovensko/presovsky-kraj/okres-stropkov/breznica/profile Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-231100&pos_y=-1191460&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Breznica%2C%20Stropkov Nagyberezsnye Szlovákia térképén]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyberezsnye”