„Robert William Seton-Watson” változatai közötti eltérés

1918 őszén brit részről még mindig több elképzelés létezett a Monarchia jövőjét illetően. Októberben az anyai ágon magyar származású [[Leopold Amery]] álláspontja szerint Magyarországról csak Horvátország vált volna le. Ezzel szemben állt Seton-Watson 1918. decemberi elképzelése, amely (csakúgy mint a világháború folyamán) a „nemzetállamok” létrejöttét támogatta és ahol ettől eltért ott mindig Magyarország kárára tette. Bár Seton-Watson maga a [[Párizs környéki békeszerződések]] során magánszemélyként volt jelen, de amikor az új határokat tárgyalták, a Monarchia utódállamai esetében tanácsaira igényt tartottak. Így jelentős szerepet játszhatott a [[trianoni békeszerződés|trianoni magyar határok]] kialakításában. Különösen jelentős hatást gyakorolt a határkijelölő bizottságokban résztvevőrészt vevő honfitársaira, [[Alan Leeper]]re és [[Harold Nicolson]]ra, akik hozzá hasonlóan rendkívül magyarellenes beállítottságúak voltak. A magyarokat barbár, pusztító, [[turán]]i törzsnek tekintő Nicolson később elismerte, hogy Seton-Watson nélkül „egy lépést sem tettek”. Seton-Watson párizsi tevékenységét jelentősen segítette barátja Wickham Steed is. Az ajánlások kidolgozása során az amerikaiak az etnikai elvet követték volna, de a britek végül az „országcsinálás lázában égve” az utódállamok stratégiai és gazdasági érdekeit helyezték előtérbe. A brit álláspontra nagy hatással volt Seton-Watson 1908-as Etnikai problémák Magyarországon című műve is, amelyet a brit delegáció alapműként használt.<ref name="Oxford Dictionary of National Biography online" /><ref name="Cartledge 2">{{cite book|last=Cartledge|first=Bryan|title=Trianon egy angol szemével|publisher=Officina '96 Kiadó, Budapest|year=2009|pages=81-82|isbn=9789639705623}}</ref><ref name="Cartledge 3">{{cite book|last=Cartledge|first=Bryan|title=Trianon egy angol szemével|publisher=Officina '96 Kiadó, Budapest|year=2009|pages=84|isbn=9789639705623}}</ref><ref name="Romsics 1">{{cite book|last=Romsics|first=Ignác|title=A trianoni békeszerződés|publisher=Osiris Kiadó, Budapest|year=2007|pages=26|isbn=9789639705623}}</ref><ref name="Romsics 52">{{cite book|last=Romsics|first=Ignác|title=A trianoni békeszerződés|publisher=Osiris Kiadó, Budapest|year=2007|pages=52|isbn=9789639705623}}</ref>