„Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
49. sor:
 
== Története ==
A tanintézmény története 1853-ig nyúlik vissza, ekkor alapította [[Entz Ferenc]] [[Pest (történelmi település)|Pest]]en a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet, amely pár év elteltével, 1859-ben [[Buda (történelmi település)|Budára]] került Kertész- és Vincellériskola néven. Az elméleti oktatás mellett története e korai szakaszában alakították ki több kataszteri holdat kitevő területen, a [[Gellért-hegy]] déli lankáin az iskola később [[Budai arborétumArborétum]] néven ismert kertészeti telepét, ahol a gyakorlati munkát sajátíthatták el, illetve [[növénynemesítés]]i, [[szelekció]]s kísérletekkel foglalkozhattak a diákok. 1894-ben az intézményt az 1893-ban alapított Budapesti Pomológiai és Kertészeti Intézet integrálásával párhuzamosan átszervezték. A hároméves képzést nyújtó, Kertészeti Tanintézet néven tovább működő iskolába ekkortól fiúk és lányok egyaránt járhattak, amennyiben előzőleg elvégezték a gimnázium hatodik osztályát vagy valamely középfokú gazdasági tanintézetet. A hároméves tanulmányi időszak végeztével és a záróvizsgák sikeres letételével a diákok oklevelet kaptak.
 
1939-ben akadémiai rangra emelték Kertészeti Akadémia néven, ahova csak érettségizett fiatalok jelentkezhettek felvételre.<ref>[http://www.worldcat.org/title/kozlemenyek-magyar-kiralyi-kerteszeti-akademia/oclc/499472649&referer=brief_results A Kertészeti Akadémia közleményei]</ref> 1943-ban a tanulmányi időszakot négy évre emelték, s ekkortól Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött tovább a tanintézmény. 1945-ben önállóságát elveszítette, s a [[Gödöllői Agrártudományi Egyetem|Magyar Agrártudományi Egyetem]] Kert- és Szőlészettudományi Kara lett. 1953-ban visszanyerte önállóságát, s ismét Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött.<ref>[http://www.worldcat.org/title/kerteszeti-es-szoleszeti-foiskola-kozlemenyei-publicationes-academiae-horti-et-viticulturae/oclc/3975698&referer=brief_results A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola közleményei]</ref> Ebben az időszakban épült ki a főiskola [[Péteri-major]]i ([[Budapest XXIII. kerülete|Soroksár]]) kísérleti üzeme és tangazdasága, illetve jelentős szervezeti átalakítások zajlottak az iskolában, megszervezték az élelmiszeripari üzemmérnökök és a tájépítészek képzését. Az 1968. évi 25. törvényerejű rendelet egyetemi rangra emelte Kertészeti Egyetem néven.<ref>[http://www.worldcat.org/title/kerteszeti-egyetem-kozlemenyei-publicationes-universitatis-horticulturae/oclc/1261644&referer=brief_results A Kertészeti Egyetem közleményei]</ref> Az immár ötéves képzés ekkortól két karon folyt az egyetemen. A Kertészeti Karon leendő kertészmérnökök, kertészeti üzemmérnökök és kertépítő mérnökök tanultak, a Tartósítóipari Karon pedig üzemmérnöki oklevelet szerezhettek a hallgatók{{jegyzet*|A Tartósítóipari Kar által kiadott mérnöki diploma főiskolai rangú volt, ezt jelezte az ''üzemmérnök'' kifejezés. Az egyetemi karrá való átszervezés után a hallgatók különbözeti vizsgát tehettek, egyetemi mérnöki diplomát kaphattak, és lehetőségük nyílt doktori címet szerezni}}. Az egyetemhez tartozott a [[Kecskemét]]en megnyitott, hároméves képzést nyújtó Kertészeti Főiskola.